Megint a világsajtóba került egy nő amiatt, hogy a menstruációja alatt életét vesztette. Az eset Nepál egy távoli vidékén történt. A halál oka közvetlenül füstmérgezés, közvetett oka az ősi hindu hagyományok továbbélése az ország elmaradott vidékein.

menstruáció nepál chhaupadi hagyományok tradíciók

A hagyomány szerint ugyanis a menstruáció alatt a nő tisztátalan, ezért a tradíciók szerint ezeket napokat a közösségtől távol, egy erre a célra kialakított kalyibában kell töltenie.

További olvasnivaló a témában: Szégyelljük, pedig nem kéne -a menstruáció zavarairól 

 

Így volt kénytelen tenni a 21 éves Parbali Bogati is, és amikor a hideg ellen tüzet rakott, a füst megrekedt az ablaktalan kunyhóban, így a füst végzett a fiatal nővel. Az eset azért váltott ki különösen nagy felháborodást Nepálban, mert alig három héttel ezelőtt kísértetiesen hasonló körülmények között halt meg egy másik nő is, két gyermekével együtt.

A nepáli évszázados hagyomány szerint ugyanis a menstruáló nő tisztátalan, ezért nem érinthet például élelmiszert, vallási jelképeket, nem nyúlhat a háziállatokhoz, és nem érinthet meg férfiakat sem. Azt tartják, hogy például az a fa, amit egy menstruáló nő megérint, aztán soha többé nem hoz gyümölcsöt, a tehén nem ad több tejet, és így tovább. A tradíció abban gyökerezik, hogy a hit szerint a hindu istenek a menstruációval átkot küldenek az emberek közé, ezért alakult ki az a szokás is, hogy a nőknek ezekben a napokban el kell vonulniuk a közösségtől. Erre a célra speciális kunyhókat építettek, ezek a chhaupadik, melyek nyomorúságos kis kalyibák minden kényelem vagy komfort nélkül, sőt sokszor még ablakuk sincsen.

Bár 2005 óta törvény tiltja a chhaupadi szokását, Nepál távoli régióiban, különösen az elmaradottabb nyugati országrészben tovább él az évszázados tradíció. És ezen az sem változtatott jelentősen, hogy a nepáli hatóságok tavaly óta 3 hónapos börtönbüntetést és – európai szemmel nézve jelképes összegű – pénzbírságot szabhatnak ki, ha azon kapnak valakit, hogy egy nőt a chhaupadi szokására kényszerít.

Évszázados tradíciók és egészségi kockázatok

A chhaupadi azonban nemcsak társadalmilag bélyegzi meg és szigeteli el a menstruáló nőket, hanem közvetlen egészségi kockázatnak is kiteszi őket. Ezek a kalyibák általában sem fűtéssel, sem szellőzéssel nem rendelkeznek, ezért a mostani eset tipikus abból a szempontból, hogy gyakran előfordul, hogy a hideg ellen a nő tüzet rak, a kunyhó kigyullad, így a nő benn ég, vagy a füst végez vele.

A másik kockázat a fertőzésveszély, hiszen ezekből a kalyibákból a minimális higiénia is hiányzik. Nagy port vert fel például az az eset 2010-ben, amikor egy 11 éves kislány egy ilyen chhaupadiban lelte a halálát hasmenés és kiszáradás miatt. A családtagok és a szomszédok azért nem vitték kórházba, mert attól féltek, hogy a kislány érintésével ők maguk is tisztátalanná válnak.

A zárható ajtóval nem rendelkező chhaupadi az állatok számára is könnyű prédává teszi a menstruáló nőket, legyen az vadállat, skorpió vagy kígyó. A 19 éves Tulasi Shahit 2017-ben egy kígyó marta halálra egy ilyen kunyhóban.

Az ilyen esetek arra bírták a nepáli kormányt, hogy konkrét lépéseket tegyenek a chhaupadik megszüntetésére. Számtalan ilyen kunyhót leromboltak, és további jogi szigorításokat is fontolgatnak a veszélyes és megbélyegző tradíció felszámolására. A helyi viszonyokat ismerők azonban azt mondják, ez kevés, szemléletváltásra, a nők felvilágosítására van szükség.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Szégyelljük, pedig nem kéne - a menstruáció zavarairól

Nekem is fájt a menstruáció, neked se lesz jobb – az endometriózisról

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!