A neten – főleg a fiatalok által − használt leegyszerűsített, rövidítésekkel teletűzdelt írűsos kommunikációt látva időről-időre felmerül: jó-jó, de hogyan hat ez a gyerekek nyelvi készségére, leginkább a helyesírására?

Egy most közzétett kutatás szerint nagyon hátrányosan, hiszen negatívan befolyásolja a helyesírás elsajátítását.

További olvasnivaló a témában: A kütyük elkobzása nem más, mint gyermekbántalmazás

 

Az írásbeli netes kommunikáció törvényszerűen leegyszerűsítéseket használ, hiszen a messengeren a választ bepötyögve kinek van ideje és türelme, olyan dolgokkal vacakolni, mondatot, tulajdonnevet nagy betűvel kezdeni, felsorolás közé vesszőket tenni, vagy a mondat végére odabiggyeszteni a mondatot lezáró pontot is – a kérdőjelekről és a még ennél is bonyolultabb írásjelekről, például a pontosvesszőről vagy a gondolatjelről nem is szólva? És ott vannak a csak a netes kommunikációban használt speciális rövidítések is. A LOL, a BTW és az OMG még nekem is megy. De mit gondoljunk a TBH-ról, a PPL-ről vagy az IMO-ról? (A poszt végén elárulom a megoldást.)

Az egyszerűsített netes írásformák (angol kifejezéssel texting) meggyorsítják és megkönnyítik a kommunikációt a gyerekek és fiatalok (és persze a felnőttek) számára is, de a számtalan rövitítés és nyelvtani egyszerűsítés nem megy-e a helyesírás rovására?

A Penn State University most nyilvánosságra hozott kutatása szerint azoknál, akik iskolás éveikben gyakran textingeltek (van ilyen szó egyáltalán?), a nyelvi és helyesírási készségek romlása észlelhető. A New Media & Society című lapban közölt vizsgálatban középiskolás diákoknak olyan nyelvtani feladatokat adtak, melyekkel iskolai tanulmányaik alapján könnyen meg kellett (volna) birkózniuk. Ezen túlmenően arról is adatokat gyűjtöttek, hogy az illető diák milyen gyakran kommunikál írásban a neten vagy telefonos szöveges üzenet (SMS) formájában. Arra is rákérdeztek, hogy legutóbbi három szöveges üzenetükben hány speciális rövidítést használtak.

Azt találták, hogy azok, akik gyakrababn küldenek ismerőseiknek egyszerűsített, rövidített írásbeli üzeneteket, sokkal rosszabbul teljesítettek a formális – tehát a szokványos, rövidítések és egyszerűsítések nélküli – kommunikáció terén. A rendszeres texting nagyban rontotta a nyelvi teszteken nyújtott teljesítményt.

A texting önmagában nem rossz, de…

Ez persze nem azt jelenti, hogy mostani felgyorsult, high-tech világunkban a textinget valami üldözni való dolognak kellene tekintenünk, melyet mindenképpen ki kell seprűznünk a gyerekek környezetéből. Hiszen mennyivel gyorsabb az üzenetküldés, ha például a „hogy” szót csak egy h betű helyettesíti, és a vmikort is mindenki agya automatikusan „fordítja” valamikorra. Ugyanakkor a szülőknek törekedniük kellene arra, hogy lehetőség szerint csökkentsék a textingnek a nyelvi kommunikációs készségekre gyakorolt negatív hatásait.

Íme néhány tipp és javaslat:

  • Mutassunk példát! Amikor mi írunk szöveges üzenetet a gyereknek, szánjunk rá néhány extra percet, hogy ezt teljes mondatokban tegyük, azaz ne rövidítsünk, használjunk nagy betűt, ahol annak van a helye, és tegyük ki az írásjeleket is. A kutatások azt mutatják, hogy a gyerekek önkéntelenül is utánozzák a felnőtteket, nem mindegy hát, milyen példát látnak maguk előtt példaként.
  • Olvassunk és olvastassunk! A nyelvi készségek és a helyesírás fejlesztésének a legjobb módja az olvasás. Biztassuk a gyereket, hogy iratkozzon be a közeli könyvtárba és könyvüzletben járva ajánljuk fel számára a lehetőséget, hogy választhat egy új könyvet magának. És persze ebben is mutassunk példát.
  • Legyünk sokat együtt! A családi együttlét, a közös étkezések mindmind jó alkalom, a kölcsönös kommunikációra. De akár a kutyát is le lehet kettesben is vinni sétálni. A közös beszélgetések alkalmával kapcsoljuk le a háttérben szóló rádiót vagy tévét, és az autóban utazva is jobban csábít beszélgetésre, ha közben nem szól hangosan az autórádió. A személyes kommunikáció további előnye, hogy szinte egyáltalán nem ad alkalmat rövidítésekre.

És végül a poszt elején idézett rövidítések megfejtése: TBH = to be honest (őszintén szólva), PPL = people (emberek), IMO = in my opinion (véleményem szerint).

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

A kütyük elkobzása nem más, mint gyermekbántalmazás

Kitiltották az elektronikus kütyüket az iskolából

A gyerekek nem szeretik a kütyüfüggő szülőket

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!