Nemrégiben egy gyermekgyógyászati szaklapban érdekes – és szomorú – esetet ismertettek. Egy 11 hónapaos gyereknél alakult ki agyi érkatasztrófa, azaz stroke. A vizsgálatok szerint a súlyos tünetek bárányhimlő szövődményeként jelenteztek, amit a gyerek idősebb testvérétől kapott el. Akit viszont nem oltattak be a szülők.

védőoltások védőoltás vakcina bárányhimlő stroke sztrók gyermekkori stroke

A gyermekgyógyászok a nyájimmunitás jelentőségére figyelmeztetnek.

További olvasnivaló a témában: A liberális hollandok is bekeményítenek az oltásellenesekkel szemben

 

A Journal of Pediatrics című lap az elmúlt hónapban ismertette egy 11 hónapos kisfiú esetét. A gyereket azért vitte be az édesanyja a sürgősségi osztályra, mert azt vette észre, hogy a baba jobb oldala gyenkébb, azt kevésbé és ügyetlenebbül használja. Az orvosok kiderítették, hogy a kisgyereknél stroke (sztrók), azaz agyi érkatasztrófa zajlott le, ez okozta a féloldali tüneteket. Az okokat kutatva azt valószínűsítik, hogy az egész baj kiindulópontja egy bárányhimlős megbetegedés volt, melyet a kicsi a nagyobb testvérétől kapott el.

Mi is az a sztrók?

A stroke – vagy népies nevén gutaütés vagy szélütés – azt jelenti, hogy az agy egy kisebb vagy nagyobb területének vérellátása zavart szenved, melynek következtében az adott agyi terület működése átmenetileg vagy tartósan zavart szenved. Bár úgy tartják, hogy a stroke az idősebb emberek betegsége, sajnos nagyon gyakran fiatalabb felnőtteket is sújt, sőt – ahogyan a leírt esetben is – akár már egészen kicsi gyerekeknél is előfordulhat.

A megoldás kulcsa: a védőoltás és a nyájimmunitás

Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a mostanihoz hasonló esetek megelőzhetők lennének, ha a szülők beadatnák a gyerekeiknek a védőoltásokat. Ebben az esetben a kisfiú mág túlságosan fiatal volt ahhoz, hogy a védőoltást megkaphassa, ám még így is védve lett volna a bárányhimlő ellen, ha a testvérei kivétel nélkül megkaták volna a megfelelő időben a vakcinát. A szülők azonban ezt elmulasztották megtenni.

A nyáj- (az angol nyelvben herd) immunitás azt jelenti, hogy ha egy közösségben egy bizonyos szint felett van a védőoltás következtében védett személyek száma, akkor azok sem betegszenek meg, akik valamilyen ok miatt nem kaphatták meg a védőoltást. Ilyen ok lehet többek között az életkor, a vakcina ellenjavallatát jelentő krónikus betegség vagy az immunrendszer működésének zavara. Ezért is fontos, hogy akinél viszont semmilyen tiltó tényező nem áll fenn, azok az előírt időben részesüljenek a védőoltásban. Intő körülmény, hogy manapság a nagyobb járványok kiindulópontja az esetek többségében olyan közösség, ahol általános szemlélet a szülők körében az oltásellenesség. 1998-ban például egy ausztriai Waldorf- iskolából indult ki egy nagy kanyarójárvány, de hasonló esetek szerte a világon előfordulnak. A másik ok, hogy globalizált világunkban ma már – kis túlzással – pár óra alatt körül lehet repülni a Földet, így azok a járványok, melyek kisebb népességmozgás mellett lokalizáltak maradnak, most könnyen berobbanhatnak egy iparilag fejlettebb ország nem védett közösségébe. De még csak nem is kell Csádra vagy Dél-Szudánra gondolni, hiszen a már említett ausztriai példa mellett lehetne említeni a tömeges romániai vagy ukrajnai megbetegedéseket. Ukrajna például a kanyaró vonatkozásában komoly veszélygóc, hiszen az Európában regisztrált összes kanyarós eset csaknem fele Ukrajnában fordul elő – onnan pedig csak két lépés Magyarország. De még ilyenkor is működhetne a nyájimmunitás – ha működne, de nem működik, ha túl sokan vannak az oltásellenesek.

Bárányhimlő után gyakori a gyermekkori sztrók

Visszatérve a poszt apropóját adó esetre, a statisztikák szerint 6 hónapos kor alatt – amikor normális körülmányek között szerencsére extrém ritka az agyi érkatasztrófa – bárányhimlős esetekben megnégyszereződik e súlyos betegség előfordulása – eközben az oltottak között nem észlelték a stroke-esetek száműának növekedését. A bárányhimlő és a stroke közötti kapcsolat azzal magyarázható, hogy a fertőzés olyan változásokat indít el az erek szerkezetében, melyek stroke-ra hajlamosítanak.

A védőoltások túlságosan hatásosak

Azt szokták mondani, hogy a védőoltások saját sikereik áldozatai, ami azt jelenti, hogy olyan hatásosan tüntették ez az adott megbetegedéseket a fejlett társadalmakban, hogy az emberekből kihalt a veszélyérzet, és sokan úgy érzik, hogy a vakcinák tulajdonképpen feleslegesek, hiszen nem vagy csak nagyon ritkán fordulnak elő ezek a betegségek. De sajnos időről-időre elindul valahol egy nagyobb járvány, ami arra figyelmeztet, hogy ez a kényelmes és biztonságos helyzet csak azért áll fenn, mert a védőoltások teszik a dolgukat – de ez is csak akkor igaz, ha nem dönt túlságosan sok szülő úgy, hogy nem oltatja be a gyerekét.

A másik oka az oltásellenességnek – vagy sokszor inkább annak, hogy a szülők nem ismerik fel a vakcinák fontosságát −, hogy sok szülő ártatlan gyerekbetegségnek tekinti a kanyarót, a bárányhimlőt vagy éppen a rubeolát, amin inkább gyorsan túl kell esni, mintsem védekezni ellene. Ennek is jó cáfolata a fenti eset, hiszen ezek a fertőző betegségek súlyos szövődményeket, sőt akár halált is okozhatnak, ha ismét felütik ott a fejüket, ahol már azt gondoltuk, hogy véglegesen száműztük őket.

„Azt olvastam, hogy a kisfiamnál akár maradandó idegrendszeri károsodás is visszamaradhat a betegségből. Az orvosok arra is figyelmeztettek, hogy később újabb stroke-ja is lehet, ha az erek betegsége tovább súlyosbodik” – nyilatkozta a kisfiú édesanyja.

Forrás: Journal of Pediatrics

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

A liberális hollandok is bekeményítenek az oltásellenesekkel szemben

Én beoltatom a gyerekem – és az orvosok a sajátjukat?

Prosztatarák ellen is jó a HPV-vakcina?

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!