Vannak vitaminok, melyekről sokat tudunk. A legnépszerűbb kétségkívül a C-vitamin, amit szedünk nyakra-főre, sokszor indokoltan, sokszor indokolatlanul. Sokan vannak tisztában az A-vitamin, a D-vitamin és a B-vitaminkomplex szerepével és fontosságával. De mit tud a titokzatos K-vitamin?

k vitamin vitaminok táplálkozás

A K-vitaminnak két alapvető formája ismert, a K1- és K2-vitamin.

 

A legfrissebb kutatások szerint a K2-vitamin csökkenti a nők változókor után bekövetkező csontritkulását, és javítja a szív- és érrendszer állapotát is azáltal, hogy csökkenti az érfal − idősödéssel párhuzamosan elkerülhetetlenül bekövetkező − merevségét. De a K-vitamin csodálatos hatásainak ezzel még korántsincs vége, hiszen a kutatások azt is igazolták, hogy a K-vitaminnak öregedést csökkentő hatása is van.

A Healthista cikke elmagyarázza, hogyan veszi fel a harcot a K-vitamin az öregedéssel szemben.

Hol keressem a K-vitamint?

A K-vitamin (az A-, D- és E-vitaminnal együtt) a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik, mely elsődleges tulajdonságának véralvadást segítő hatását tartják, de – ahogyan az előbb már futólag megemlítettem – jó hatású a csontokra és az immunrendszerre is.

A két alapvető forma közül a K1-vitamin elsősorban a zöld leveles zöldségekben található meg, például a spenótban és a brokkoliban, míg a másik forma, a K2-vitamin a húsokban, a tojásban, a tejtermékekben és a fermentált élelmiszerekben (például a fermentált szójában, egyes sajtokban és joghurtokban).

Szükségem van-e plusz K-vitaminra?

Az emberek jelentős részének szervezetében a szükségesnél kevesebb K2-vitamin áll rendelkezésére. A Nutrients Journal című lap egyik cikke szerint minden harmadik ember K-vitamin-hiányban szenved. Különösen nagy a hiányállapot veszélye azoknál az idős embereknél, akiknél magas vérnyomás, cukorbetegség, idült vesebetegség vagy valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés is fennáll egyidejűleg. De K-vitamin-hiányt okozhat a nem megfelelő táplálkozás, a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás vagy bizonyos gyógyszerek szedése is. Például a koleszterincsökkentő gyógyszerekről, az úgynevezett sztatinokról is bebizonyosodott, hogy csökkentik a szervezetben a K2-vitamin mennyiségét. A szakemberek szerint a nyugati ipariasodott országokban az emberek többsége nem jut elegendő K2-vitaminhoz a táplálékkal, noha erre a keringési rendszer és a csontozat egészsége szempontjából feltétlenül szükségük lenne. Ráadásul az ugyancsak létfontosságú D-vitamin is csak úgy szívódik fel megfelelően, ha elegendő K2-vitamin is a szervezet rendelkezésére áll.

Honnan veszem észre, hogy nincs elegendő K-vitaminom?

Ha nincs elegendő K-vitamin, már viszonylag kis sérülésekre is könnyebben alakulnak ki horzsolások, vérzések és vérömlenyek, emellett gyakoribbá válhat a fogszuvasodás, az ínybetegségek, a csonttörések és a szívproblémák is.

Ha valaki antibiotikumot szed, gondolnia kell arra is, hogy az antibiotikumok a gyomorban és a bélben élő „jó” baktériumok elpusztítása révén ugyancsak károsíthatják a K2-vitamin felszívódását.

Mikor van a szervezetnek szüksége nagy mennyiségű K2-vitaminra?

A K2-vitamin-ellátottság szempontjából kritikus időszak a serdülőkor és – nőknél – a változó kor, a menopauza. Idős korban ugyancsak nagyobb figyelmet kell fordítani a K2-vitamin-bevitelre, idős embereknél ugyanis más koruknál fogva is gyakoribbak a szív- és érrendszeri problémák és a csontbetegségek. A fentiek közül mégis a legeslegfontosabb a K2-vitamin a változó kor után, amikor a női hormon, az ösztrogén szintje körülbelül egyötödével (20 százalékkal) csökken, amivel együtt megnövekszik az elesések és csonttörések valószínűsége.

A K2-vitamin jó az öregedés ellen is?

Igen, akár arra is jó. A K2-vitamin késlelteti az erek öregedését és meszesedését, lassítja a bőr rugalmasságát adó elasztin elhasználódását, így megakadályozza a ráncok kialakulását. Azt tapasztalták, hogy a japán nők bőre később öregszik, melynek okát abban vélték megtalálni, hogy a japánok nagy mennyiségben fogyasztanak fermentált szóját, ami nagy mennyiségben tartalmaz K2-vitamint.

Szedjek-e valamit a hiányzó K-vitamin pótlására?

Korábban a K-vitamin a vitamingyártók mostohagyerekének számított, mivel az volt a hivatalos álláspont, hogy az ételekkel elegendő mennyiségű K-vitamin jut be a szervezetbe. Ez valóban igaz a K1-vitaminra, a K2-vitaminra azonban már nem, hiszen utóbbi nehezebb elegendő mennyiségben bevinni – különösen akkor, ha valaki nem is fogyaszt állati eredetű táplálékokat, gondoljunk a vegánokra. A helyzetet tovább rontják a modern mezőgazdasági technológiák és a hűtés/fagyasztás, így ugyanis nem meg végbe az élelmiszerekben a korábban már többször emlegetett fermentáció, mely a K1-vitaminból K2-vitamint alakít ki. Erre a folyamatra ugyan a „jó” bélbaktériumaink is képesek, de ennek mértéke nem fedezi a szükségleteket.

Saját sugallatra azonban senki ne kezdjen K-vitamint szedni. A K-vitamin kellemetlen tulajdonsága ugyanis, hogy számos gyógyszerrel képes kölcsönhatásba lépni, azok hatását gyengítve vagy erősítve. Így előfordulhat, hogy a régóta szedett gyógyszer K-vitamin-szedés mellett hatástalanná válik, vagy éppen ellenkezőleg, hatása erősödik, és mellékhatások, gyógyszermérgezési tünetek lépnek fel. Nem ritka gyógyszerekről van szó, hanem például antibiotikumokról vagy a magas vérnyomásban szenvedők által szedett vérhígítókról. Ugyancsak kellő körültekintés szükséges vese- és májbetegek esetében is.

Fotó forrása: healthynaturaldiet.com

Forrás: MedicalNewsToday

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

 

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!