Molly Russell tragikus története remélhetőleg újabb lökést ad a gyerekek elé kerülő internetes tartalmak szigorúbb szabályozásának. A kislány  öngyilkossága nyomán talán elmozdul a holtpontról a brit törvényhozás kátyúba rekedt szekere, hiszen a szigetországban egyre többen sürgetik, hogy szorítsák végre szabályok közé, hogy az internetes „óriások” – elsősorban a Facebook, az Instagram és a Twitter – mit enged a gyerekek szeme elé. A brit kormánynak tavaszig kellene megalkotnia a tervezetet, de egyelőre sok még a nyitott kérdés.

kamaszok öngyilkosság közösségi oldalak instagram

Nem eldöntött például, hogy a gyerekek által elérhető internetes tartalmaknak a tévé- és rádiócsatornák működését szabályozó OfCom alá kellene-e kerülnie, vagy inkább új törvényi keretet kellene neki adni OfWeb néven. Ezen kívül eddig még a szükséges költségvetési források sem állnak rendelkezésre a törvény megalkotásához és érvényre juttatásához, sőt sokan azt mondják, hogy még az is pontosabb felmérésre vár, valójában mekkora potenciális károkat okozhatnak ezek a veszélyes internetes tartalmak a gyerekek számára.

 

A brit orvosszövetség kezdeményezésére állásfoglalás született az elmúlt napokban, melyben többek között arra a kockázatra is figyelmeztetnek, hogy a veszélyes tartalmak elősegíthetik a gyermek- és fiatalkori öngyilkosságok számának emelkedését.

A kislány szülein mindenesetre nem fog múlni, ők határozottan a törvény szigorítása és az internetes „multik” korlátozása mellett kardoskodnak.

Egy összetört apa azt mondja, hogy a közösségi oldalakon szabadon elérhető mindenféle tartalom zavarta össze a lánya fejét, aki az önkárosítást és öngyilkosságot istenítő Instagram-posztok miatt dobta el önként az életét.

Nem ez az első eset, hogy a szülők a közösségi oldalakat okolják azért, ha gyermekük öngyilkosságot követ el vagy más módon árt önmagának.

További olvasnivaló a témában: Ugrás a mélybe – öngyilkos gyerekek

A 14 éves Molly egy middlesexi középiskola diákja volt. Édesapja elmondása szerint az a bizonyos nap is ugyanolyannak tűnt, mint a többi. A kislány hazaérve elkészítette a házifeladatát, bepakolta az iskolatáskáját másnapra, majd reggel holtan találták a szülei. Az apa szerint az Instagram felelős a lánya haláláért, ahol a kislány mindenféle tartalmakat talált, többek között szép számmal olyanokat is, melyek különféle önkárosító magatartásokra és öngyilkosságra buzdítanak. Hogy az apa nem a levegőbe beszél, jól mutatja, hogy a kislány által követett oldalakat átböngészve több ilyen oldalra is bukkant. Az egyik poszton például egy bekötött szemű lány látható, amint vércseppek folynak a szeméből, és egy játékmackót ölelve ezt üzeni: „A világ annyira borzasztó, hogy nem akarom többé látni.”

kamaszok öngyilkosság közösségi oldalak instagram„Voltak posztok olyan emberektől, akik depressziósak voltak, saját magukat károsították (pl. vagdosták magukat vagy más módon akarattal okoztak sérüléseket önmaguknak – a szerk.) – mondta el az apa a BBC-nek. −Találtam persze pozitív tartalmú posztokat is, valószínűleg olyanoktól, akik másoknak szerettek volna segíteni, ezért pozitív üzeneteket fogalmaztak meg és arra ösztönöztek, hogy az önkárosító magatartás nem megoldás semmilyen lelki problémára. De emellett voltak olyan tartalmak, melyek még engem is sokkoltak, ezért semmi kétségem, hogy az Instagram segítő kezet nyújtott a lányomnak az öngyilkossághoz.”

Az algoritmus újabb forrásokhoz vezet el

Az apa felteszi azt az – egyébként teljesen jogos és kézenfekvő − kérdést is, hogyan lehet az, hogy ilyen posztok ezrei keringhetnek úgy a közösségi oldalakon, hogy azokat egyetlen felelős szakember sem jelenti a moderátoroknak. A másik problémának a közösségi oldalak algoritmusait tartja. Ez azt a mindenki által ismert és tapasztalt jelenséget jelenti, hogy ha megnézünk egy bizonyos tartalmat akár a Facebookon, akár az Instagramon, akkor a rendszer hasonló témájú és jellegű más oldalakat nyom folyamatosan az arcunkba. Elég tehát, ha egy gyerek véletlenül vagy kíváncsiságból rátéved egy ilyen profilra és rögtön a téma kellős közepében találja magát.

Az Instagram azzal védekezik, hogy a posztjai „nem istenítik az önkárosító magatartást”, hiszen ha valaki „veszélyes” hashtaggel keres az oldalon, akkor figyelmeztető üzenet jelenik meg, hogy káros vagy veszélyes tájékra tévedt. Ez azonban semmifajta korlátozást nem jelent, mivel a figyelmeztető üzenetet életkori korlátozás nélkül bárki szabadon átugorhatja.

Az öngyilkosság nem egy hashtag

Pedig – ahogy Ged Flynn, az öngyilkosság-prevencióval foglalkozó jótékonysági szervezet, a Papyrus munkatársa fogalmaz – „az öngyilkosság nem egy hashtag, hanem egy elképzelhetetlen, mindenkit letaglózó tragédia.” A szakember elmondta a BBC-nek, hogy a közösségi oldalaknak sürgősen felül kellene vizsgálniuk keresési algoritmusaikat és máris megtenni a szükséges lépéseket. Statisztikákat idéz, melyek szerint Nagy-Britanniában 20 év alatt megkétszereződött az önsértő magatartás miatt kórházi felvételre szoruló 18 év alatti lányok száma, így 2017-ben már több mint 13 ezren kerültek emiatt kórházba.

Az Instagram nem is vitatja, hogy van felelősségük abban, mi kerül a felhasználók szeme elé az oldalon, ezért nem is engedik például evészavarok vagy öngyilkosság promotálását és keményen dolgoznak az ilyen tartalmú posztok eltávolításán. „Azonban sokszor az a helyzet, hogy a fiatalok éppen az egyébként is fennálló mentális problémáik megvitatására keresik fel az oldalt, sorstársak után kutatva, akikkel megbeszélhetik gondjaikat és tapasztalataikat, ami fontos segítség a gyógyulásukban. Ezért van az, hogy bizonyos posztokat nem törlünk, ehelyett inkább arra buzdítunk, hogy nézzék vagy posztolják minél többen, ezzel is támogatva azokat, akiknek erre van szükségük a gyógyuláshoz” – állítja az Instagram közleménye.

Tyúk vagy tojás?

Ezzel el is érkeztünk a tyúk vagy a tojás problémájához, ami Molly tragédiáját olvasva bennem is felmerült. Hogy valóban az-e a helyzet, hogy egy egészséges lelkületű gyerek valamiért – leginkább talán kíváncsiságból − elkezd ilyen oldalakat nézni, aztán addig-addig nézegeti, míg tragédia lesz a vége, vagy fordítva: valami miatt nincs rendben a lelke, és ahelyett, hogy a szüleitől vagy más felnőttől segítséget kérne, önmaga próbálja megoldani a problémát oly módon, hogy a neten magához hasonlókat keres. Mindkettő előfordulhat, az utóbbi többször is, mint gondolnánk (erre a jövő héten hozok is egy példát).

A probléma azonban probléma marad, amiről már az Anyavilágon is többször írtam. Mert míg például a tévéműsorok és a mozifilmek esetében ma már szigorúan szabályozzák, hogy bizonyos idősávokban vagy a gyerekcsatornákon mit és hogyan szabad reklámozni, addig a netes tartalmakra azon kívül gyakorlatilag semmilyen szabályok nem vonatkoznak azon kívül, hogy bizonyos tartalmak hozzáférését figyelmeztető felirat megtekintéséhez kell kötni. Amit aztán csak az nem ugrik át, aki nem akar.

Ha te is úgy érzed segítségre lenne szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másért aggódsz, ezt az oldalt ajánlom figyelmedbe.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Ugrás a mélybe – öngyilkos gyerekek

A négyhetes baba nem nézhet korhatáros filmet

A kamasz márpedig pornót néz – ha tetszik neked, ha nem

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!