Egy új bolíviai törvény értelmében már a 10 éves gyerekek is legálisan dolgozhatnak, ami éles ellenkezést váltott ki a nemzetközi emberjogi szervezetek részéről. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a jogi könnyítés ellent mond az ENSZ egyezményének, mely 14 évben jelöli ki a munkára foghatóság alsó határát.

A törvénytervezet támogatói szerint mindez csak a gyerekek érdekében történik, mert az eddigi feketegazdaság „fehérítése” (vagy legalábbis szürkítése) jogi védelmet és korrekt fizetéseket garantál a gyermekmunkásoknak. Hiszen a gyermekmunka az azt tiltó törvénytől függetlenül igenis létezik Bolíviában (is).

A bolíviai munkaügyi minisztérium 2013-as statisztikája szerint a 7 és 14 év közötti gyerekek 20 százaléka (azaz minden ötödik gyerek) dolgozik. Ez önmagában is hatalmas szám, de ha ehhez még hozzávesszük, hogy az ENSZ adatai szerint az arány majdnem háromszorosára emelkedett a 2008 óta eltelt 6 évben, akkor nem kétséges, hogy kritikus a helyzet. Mind a minisztériumi jelentés, mint az ENSZ felmérése elismeri, hogy a bolíviai gyermekmunkásokat semmilyen életkori könnyítés nem védi, ugyanolyan veszélyes munkahelyeken, rettentő munkakörülmények között dolgoznak, mint a felnőttek.

Bolívia is aláírta a Nemzetközi Munkajogi Szervezet minimális életkorra vonatkozó megállapodását, mely a fejlődő országokban 14 évben szabja meg a legális munkavállalás alsó határát. A mostani törvény nyilvánvalóan ellentmond ennek. Az ellenzők hangsúlyozzák, hogy a gyerekmunkásoknak nem marad elég idejük és energiájuk a tanulásra, így nyilvánvalóan soha nem tudnak kikerülni a szegénység és iskolázatlanság csapdájából.

Ha kíváncsi vagy, hogy mit enged és nem enged meg az új törvény, és hogy mit gondolnak róla maguk az éintettek, a bolíviai gyermekmunkások, látogass e la NőBlogra!

További cikk a témában: 

Apró kezek dolgoznak a megélhetésért

Tetszett? Lájkolj a Facebookon!

Ha tetszik az Anyavilág, nézz körül női oldalamon, a NőBlogon is!