Brigitte Nielsen 54 évesen ismét anya lett. Bár ötven felett szülni azért még ma sem teljesen mindennapos, az biztos, hogy az anyák átlagéletkora rohamosan emelkedik 40 éves kor fölé – még akár az első szülés esetében is

brigitte nielsen idős anya szülés anyai életkor

Pedig a biológiai óra feltartóztathatatlanul jár, és ami 30-35 éves korban magától értetődő, az 40 felett már nem biztos, hogy összejön.

 

További olvasnivaló a témában: Négyesikreket szült 65 évesen

Kezdjük Brigitte Nielsennel…

Szerintem mindenhol a világon vezető bulvárhír volt, hogy megszületett Brigitte Nielsen ötödik gyermeke. A hír szempontjából tulajdonképpen mindegy, de megjegyzem, hogy nemcsak a baba az ötödik a sorban, hanem az apa, Mattia Dessi tévéproducer is ötödik Brigitte Nielsen férjeinek sorában. Az viszont már érdekesebb, hogy az anya 54 éves, az apa 39 éves. Ez a nagy és szokatlan „irányú” korkülönbség is megérne egy misét, de most maradjunk az anya életkoránál.

Brigitte Nielsen egy hónapja jelentette be a nagy nyilvánosság előtt egy Instagram-poszt formájában, hogy gyermeket vár ötödik férjétől. A nagy pocakos fotóhoz csak ennyit írt: „Bővül a család.” Néhány nappal ezelőtt meg is érkezett az újszülött, a négy fiú− a 23 éves Raoul Meyer Jnr, a 25 éves Douglas Meyer, a 28 éves Killian Gastineau és a 34 éves Julian Winding − után végre egy kislány. „Hihetetlenül boldogok vagyunk, hogy végre megérkezett az életünkbe a kislányunk. Hosszú volt az út idáig, de megérte. Még soha nem álltunk ennél közelebb egymáshoz, soha nem szerettük egymást ennyire” – nyilatkozták az „ifjú” szülők a PEOPLE magazinnak. A kislány egyébként a Frida nevet kapta.

Brigitte Nielsen 1963-ban született Koppenhágában, és a maga korában nagy szexikonnak számított. Mielőtt színészetre adta a fejét, modellként kereste a kenyerét, és olyan világhírű divattervezőkkel is dolgozott együtt, mint Versace vagy Armani.

…és folytassuk a biológiai órával

Már a médiában részleteket nem hoztak nyilvánosságra a terhesség létrejöttének körülményeiről, szinte biztos, hogy nem természetes úton, hanem orvosi segítséggel fogant a terhesség. Mesterséges megtermékenyítéssel a változó kor sem akadály, erre számtalan példa van manapság. Néhány évvel ezelőtt például már írtam arról, hogy egy 65 éves német nyugdíjas tanárnő négyesikreket szült. Előtte már 13 gyermeke született a nőnek, a legidősebb közülük már 44 éves volt, amikor megérkeztek a legkisebb tesók a négyesikrek személyében. A mesterséges eljárást, amivel a három kisfiú és egy kislány fogant, természetesen egyetlen német intézményben sem vállalták, ezért a bőven nagymamakorú Annegret Raunigk Kijevbe utazott, az ottani orvosok ugyanis már többszörösen bebizonyították, hogy khmmm… nem annyira szigorúan veszik a biztonsági, szakmai és egyéb megfontolásokat. Az ukrán orvosok donor petesejttel és donor spermával végezték el a megtermékenyítést, egy olyan eljárással, mely Németországban illegálisnak számít. Biológiailag tehát az anyának tulajdonképpen semmi köze az ikrekhez, hiszen genetikai anyaguk apai és anyai részről egyaránt idegen személytől származik.

De ne menjünk el ennyire extrém példákig, maradjunk csak annál az esetnél, amikor az anya már a negyven felé közeledve vagy negyven felett adja a fejét először szülésre. Ez manapság már egyáltalán nem ritkaság, sőt egyre gyakoribb. Emlékszem, egyszer a kezembe került az anyukám szülészeti zárójelentése, amikor 30 évesen a nővéremet szülte. A diagnózis rovatban ott virít az „idős primipara”, azaz az „idős először szülő” kifejezés. Azóta eltelt pár évtized, és hol vagyunk már ettől? Ma már hol számít „idősnek” egy nő, aki 30 éves korában szül? A nők vígan várnak jó sokáig a gyermekvállalással. Az okok igen sokfélék lehetnek, van, akinek a karrier az első, más az anyagi javakat szeretné előbb megteremteni, megint más előbb utazgatna egy kicsit és élvezné az életet, de sokan vannak, akiknek egyszerűen ekkorra érkezik meg az igazi (vagy ekkorra hajlandók megkötni a párkapcsolathoz szükséges kompromisszumokat).

Ezzel csak az a baj, hogy a nők többsége azt hiszi, hogy a gyermekvállalás és a teherbeesés egyszerűen elhatározás és szándék kérdése. Pedig a szomorú igazság az, hogy a biológiai óra kérlelhetetlenül ketyeg. A teherbeesés valószínűsége körülbelül 35-37 éves korig szép lassan, egyenletesen csökken, 35 éves kor felett azonban meredek csökkenés következik be. Az a helyzet, hogy egész életünkben annyi petesejttel „gazdálkodhatunk”, amennyi a megszületéskor a petefészkeinkben van. Újabbak nem képződnek, hanem a meglévők közül érik meg minden hónapban egy, számuk viszont az életkor előrehaladtával előbb lassan, majd gyorsan csökken: a lánymagzat petefészkében a 20. terhességi héten körülbelül 6-7 millió petesejt van, ami a megszületésig 1-2 millióra, a serdülőkorig 300-500 ezerre, 37 éves korra 25 ezerre csökken, és egy 51 éves nőnek már csak 1000 petesejtje van – ez utóbbi a menopauza idején fennálló átlagéletkor.

Ne tévesszen meg senkit, hogy a statisztikák szerint egyre több nő szül negyven felett, mert ezeknek a terhességeknek a jelentős része a modern orvostudomány áldásos eredményeinek, azaz a lombikkezeléseknek és a mesterséges megtermékenyítésnek köszönhető. Persze azt is meg kell jegyezni, hogy ezek a technikák is kisebb eséllyel kecsegtetnek sikerrel idősebb, mint fiatalabb korban.

További olvasnivaló a témában: Clara és Cutler - a Down-szindróma képekben

A másik rossz hír, hogy nemcsak a petesejtek száma csökken idősebb kor felé haladva, hanem ezek minősége is romlik. Több genetikai hiba fordul elő bennük, így gyakoribbak a genetikai háttérre visszavezethető veleszületett betegségek.

brigitte nielsen idős anya szülés anyai életkorVegyük például a Down-szindrómát, mely esetében egyértelműen bizonyítást nyert, hogy gyakrabban születik Down-szindrómás baba, ha az anya idősebb. Nézd meg a grafikont, jól látszik, hogy a kockázat e tekintetben is 35-37 éves kor körül kezd meredeken emelkedni, és míg egy 38 éves nőnek kb. 1 százalék az esélye arra, hogy Down-szindrómás babája születik, addig 41 éves korban már 1,5 százalék, 45 éves korban pedig 3,5 százalék felett van.

Idősebb anyáknál gyakoribban a terhességi szövődmények, a koraszülés, a vetélés vagy a magzati elhalás is – ezek jelentős részét ugyancsak genetikai hibáknak tulajdonítják.

Ahogy öregszünk, úgy a testünk is egyre inkább elfárad, elhasználódik, ezzel is magyarázható, hogy idősebb várandósoknál gyakrabban fordulnak elő terhességi betegségek, például magas vérnyomás vagy cukorbetegség is.

Szóval inkább senki ne várjon addig, mint Brigitte Nielsen.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

 

Ezek is érdekelhetnek:

Négyesikreket szült 65 évesen

Rossz hírem van: a biológiai óra nem feminista

Clara és Cutler - a Down-szindróma képekben

Down-szindróma, rózsaszín tütü és padödő kisfiúknak is

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!