Bár az Aspeprger-szindróma egyre nagyobb figyelmet kap mostanában, sok szülőben kételyek ébredhetnek, hogy képes lesz-e észrevenni, hogy a gyerekkel nincs minden rendben, aspergeres. A félelem nem teljesen alaptalan, mert olyan is előfordult már a világtörténelemben, hogy maguk az Asperger-szindróma szakértői sem vették észre a betegséget saját gyerekükön.

asperger asperger-szindróma aspergeres asperger tünetei autista autizmus autizmus spektrum zavar gyanújelek

De éppen ezért most segítenek, milyen gyanújelekre érdemes odafigyelni.

 

További olvasnivaló a témában: Tömegközlekedés egy autista szemével

Itt van például Tony Attwood, a klinikai pszichológia széles körben méltán elismert professzora, a fejlődési zavarok egyik legnagyobb szakértője a világon. Ennek ellenére 35 évébe telt, hogy rájöjjön, hogy saját fia is Asperger-szindrómában szenved. Vagy Elaine Nicholson, az aspergereseket segítő brit jótékonysági szervezet, az Action for Asperger’s vezetője, aki egészen addig nem gyanította, hogy baj van a gyerekével, míg az iskolában furcsának találták a gyerek viselkedését és pszichiáterhez küldték. Pedig ő maga tanácsadóként dolgozik aspergeresek meleltt, férje pedig háziorvos. „Az egyik nevelt fiamnál észrevettem, hogy aspergeres, hét évvel fiatalabb vér szerinti gyerekemnél nem gondoltam rá, hogy Asperger-szindróma állhat fenn nála. Hogyan történhetett ez meg? Úgy, hogy minden gyereknél más és más problémában nyilvánul meg az állapot” – mondta Nicholson.

De mi is az Asperger-szindróma?

Nagyon röviden és nagyon leegyszerűsítve, az Asperger-szindróma az egész életre kiható fejlődési zavar, mely azt befolyásolja, ahogyan az adott egyén érzékeli a környezetét és ahogy kommunikál más emberekkel. Az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumba sorolják. Korábban gyakrabban és könnyebben rámondták valakire, hogy aspergeres, ma inkább azt mondják, hogy az autizmus spektrum zavarba (ASD) tartozik. „Az Asperger-szindróma diagnózisát korábban azoknak a gyermekeknek és felnőtteknek adtuk, akiknek intelligenciája átlagos vagy a feletti volt, kevesebb problémájuk adódott a beszéd terén, ugyanakkor a beszéd megértése és az információk feldolgozása nehézségekbe ütközött” – magyarázza Carol Povey, a Nemzeti Autista Társaság (NAS, National Autistic Society) igazgatója. A NAS szerint az Asperger-szindróma diagnózisát azért nehéz felállítani, mert az egyes esetekben a tünetek igen széles határok között változhatnak.

Ezt erősíti meg Elaine Nicholson is, akinek négy gyermeke van – két vér szerinti és két nevelt gyereke. „A nevelt fiam egészen másként beszélt és egészen más nyelvet használt, amitől a beszéde gagyogóvá vált. Már 7 éves is elmúlt, amikor ez még mindig fennállt. A saját fiamnál nem észleltem hasonlót – mondja Nicholson. – Már 20 hónapos korában úgy fogalmazott, olyan mondatokat mondott, hogy például „milyen rendkívüli ez a játék!” Mindkettőjüknek gond volt a beszédével és a kommunikációjával, de mindkettőjüknek más mértékben és más formában. A legfiatalabb gyerekem is különbözött a legidősebbtől, ezért azt gondoltuk, hogy ezek egyéni különbségek, és szó sincs arról, hogy ez probléma lenne.

Nicholson ezért határozottan azt javasolja, hogy ha a szülőkben a legkisebb gyanú felmerül az Asperger-szindrómára, kérjék ki szakember tanácsát.

Honnan veszem észre, hogy a gyerekem aspergeres lehet?

Elaine Nicholson azt javasolja, hogy az alábbi kérdéseket tegye fel magának, akinek valami gyanús a gyerek viselkedésében:

  • Nehézséget okoze a gyereknek, hogy megértse, amit mások kívánnak tőle?
  • Észrevettee, hogy a gyerek mindig ugyanahhoz az útvonalhoz ragaszkodik reggel iskolába és délután hazafelé menet? Vagy hogy mindig pontosan ugyanazt az ételt kéri reggelire?
  • Előfordul-e, hogy a gyerek meredten néz egy villogó fényt vagy pörgő tárgyat? Vagy hogy képtelen figyelmen kívül hagyni bizonyos háttérzajokat?
  • Inkább magányos elfoglaltságokat választe a gyerek ahelyett, hogy más gyerekekhez csatlakozna?
  • A megszokottól eltérő módon kommunikále a gyerek, például túldramatizált jelzőket használ teljesen hétköznapi helyzetekre, esetleg gagyogva beszél?
  • Nehézséget okoze a gyereknek, hogy megbarátkozzon a változásokkal, és olyan mértékig ragaszkodik a megszokott rutinhoz, ami egy átlagember számára már furcsa, szokatlan? (Nicholson például gyakran felteszi a szülőknek azt a kérdést, hogy képzeljék el, hogy elhatározzák, hogy elmennek a Tescóba vásárolni, majd az áruházból kijőve felötlik bennük a gondolat, hogy gyorsan elugranak még egy másik üzletbe is. Hogyan reagál a gyerek? Egy „szokásos idegrendszeri fejlettségű” gyerek esetleg nyűgösködik rajta egy kicsit, talán méltatlankodik is, egy autisztikus gyerek azonban teljesen „szétesik” az eredeti terv módosítása miatt és kiborul.)

Ha a fenti kérdések alapján felmerül a gyanú ASD-re, akkor szakember tanácsát kell kikérniük a szülőknek. „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nagyon sok nem diagnosztizált aspergeres járkál kinn az utcán úgy, hogy saját magának sincs fogalma arról, hogy Asperger-szindrómája van. Ha nincs szerencséjük, akkor talán soha az életben nem derül ki, mi okozza a „furcsaságait” az életben.

Nekem is van olyan ismerősöm, aki a gyerek egészen kis korától érezte, hogy „valami nincs rendben vele”, mondogatta a családnak, orvosoknak, védőnőknek, de senki nem hitt neki. Mindenki nyugtatgatta, hogy csak kis furcsaság, majd kinövi, meg hogy a gyerekek nem egyformán fejlődnek, ki gyorsabban, ki lassabban, majd behozza. Évek teltek el, mire vége kimondta valaki a diagnózist: autizmus spektrum zavar. Az ismerősöm azt mondja, az első érzés, amit érzett a diagnózist hallva, a megkönnyebülés volt. Hogy végre neve van annak, amiről évek óta érezte, hogy nincs rendben, de nem tudta az okát.

További információ az Asperger-szindrómáról: Házipatika

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

 

Ez is érdekelhet:

Tömegközlekedés egy autista szemével

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!