Ki ne látott volna még szülőt, aki vígan füstölt a gyereke orra alá? Pedig könnyen lehet, hogy ezzel más kisgyermekkorban eleve elrendeltetett, hogy a gyereknél felnőve súlyos tüdőbetegség alakul ki. Egy most közzétett vizsgálat szerint az úgynevezett krónikus obstruktív tüdőbetegség az esetek háromnegyedében gyermekkori tényezőkig vezethető vissza

dohányzás szülői dohányzás tüdőbetegség copd

A COPD-ként is rövidített krónikus obstruktív tüdőbetegség tulajdonképpen gyűjtőfogalom, olyan betegségek csoportját jelöli, mely a légutak idült gyulladással és tüdőtágulattal jár.

 

A COPD leginkább a középkorú dohányos felnőttek megbetegedése. Azt már eddig is tudtuk tehát, hogy a dohányzás COPD kialakulására hajlamosít, az viszont egy most megjelent ausztráliai vizsgálat friss információja, hogy például a gyermekkori asztmán és ekcémán kívül a szülők dohányzása miatt gyermekkorban elszenvedett passzív dohányzás is elősegíti felnőttkorban a COPD kialakulását.

Egy másik vizsgálat is megjelent a témában a Lancetben, mely szerint öröm az ürömben, hogy gyermekkorban mód van a kockázat csökkentésére.

Mindkét vizsgálatban azt elemezték, miként változik a tüdőfunkció az élet során. Az első vizsgálatban 2438 személy sorsát kísérték figyelemmel 53 éves korukig. A tüdőfunkciót 7, 13, 18, 45, 50 és 53 éves korban határozták meg. Emellett feltérképezték az egyes résztvevőknél a COPD-re hajlamosító kockázati tényezőket is.

Ebből az derült ki, hogy a felnőttkorukban COPD-vel diagnosztizált betegek háromnegyedének szülei dohányosok voltak, így a gyerekek már egészen pici koruktól kezdve ki voltak téve a dohányfüst, a passzív dohányzás ártalmas hatásainak.

A gyerek egészségének a kulcsa itt is a szülő kezében van

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a gyermekkori rizikófaktorok eléggé pontosan jelzik előre azoknak a körét, akiknél felnőttkorukban súlyos tüdőbetegséget diagnosztizálnak.

Az eredmények fényében fontosnak tartják, hogy a szülőket valahogyan rábírják a dohányzásról való leszokásra és az egészséges tüdőműködést elősegítő életmódra, ezzel minimalizálva a COPD kialakulásának esélyét a gyermekeknél felnőtt korban. Azokban az esetekben, amikor a szülőket nem sikerül rábírni a rossz szokások feladására, így továbbra is rendszeresen a gyerekek orra alá pöfékelnek, különösen fontos, hogy legalább a gyerek ne szokjon rá a dohányzásra, hiszen akkor esetében a dohányzás káros hatása már kettőzötten érvényesül a tüdő működésére: a gyermekkori passzív dohányzás és a felnőttkori aktív dohányzás révén.

A vizsgálat vezetője, Shyamali Dharmage, a melbourne-i egyetem professzora emlékeztet arra, hogy 2030-ra a COPD válhat a harmadik leggyakoribb halálokká világszerte. A kedvezőtlen trendek megállítására csökkenteni kell az anyai dohényzást és különösen fontos, hogy a gyermekkorától dohányos családban felnőtt gyerekek ne szokjanak rá maguk is a dohányzásra. És hát ez már csak a szülői minták miatt is elég nehéz kérdés…

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!