Egy átlagember számára meredeknek tűnhet az ötlet, hogy elfogyassza saját vagy párja méhlepényét a baba megszületése után. Pedig az állatvilágban megszokott dolog, és a feltételezések szerint gyakorlatias oka van. A poszt előző részében leírtam, mire való a méhlepény, és mi fán terem a placentofágia. Most néhány tudományos adat arról, hogy vannak-e valóban előnyei, és szó esik a kockázatokról is.

méhlepény placenta méhlepény megevése placentofágia ehető-e a méhlepény

Pedig sok celeb is ezt ajánlja.

További olvasnivaló a témában: Együnk-e méhlepényt – avagy mi fán terem a placentofágia? 1. rész

 

A placentofágia állítólagos előnyei

Ha az előnyökről és a placentofágia hasznáról kérdezel, akkor az a rossz hírem van, hogy a kérdésre nem adható egyértelmű „igen” vagy „nem” válasz. Az biztos, hogy a tudomány szerint a méhlepény számos értékes tápanyagot tartalmaz, közt rostokat, fehérjét és káliumot, ezen kívül vannak benne hormonok is, például ösztradiol és tesztoszteron is. De hogy elfogyasztva ezek hogyan hasznosulnak és hasznosulnak-e egyáltalán, az megint más kérdés.

Hívei szerint a méhlepény elfogyasztása gyorsítja a szervezet regenerálódását a gyermekágyas időszakban, serkenti a tejtermelést, a hangulatot javítva véd a szülés utáni depresszióval szemben, energetizál (bármit is jelentsen ez), és csillapítja a fájdalmat.

Veszélyes-e a placentofágia?

Bár egy csomó anekdotális leírás lelhető fel arról, mi mindenre jó állítólag a méhlepény elfogyasztása, kevesebb szó esik a kockázatokról.

A chicagói egyetem 2015-ben közzétett kutatása szerint még arra sincs elegendő tudományos bizonyíték, hogy a placentofágiának van egyáltalán bármilyen kedvező egészségi hatása. Ezt a következtetést az állatvilágban és az emberek között gyűjtött adatok alapján vonták le. Az amerikai egészségi hatóság, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) ugyanakkor nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy a méhlepény elfogyasztásának kockázatai is vannak, nemcsak az anya, hanem a baba szempontjából is. Beszámoltak például olyan esetről, amikor az anya gyulladást okozó bakétriummal fertőződött méhlepényből készült tabletta elfogyasztása kapcsán, ami aztán a babát is megbetegítette. A vizsgálatok szerint a tabletta gyártása során alkalmazott hő nem volt elegendő ahhoz, hogy a baktériumot elpusztítsa. A szerzők szerint problémás, hogy még csak nem is léteznek olyan szabványok, melyeket be kellene tartania annak, aki ilyen tabletták vagy kapszulák gyártására adja a fejét. Így nincs is mit számonkérnie az egészségügyi hatóságoknak, ezért aztán mindenki úgy kever-kavar a boszorkánykonyhájában, ahogy neki tetszik. Az pedig könnyen előfordulhat, hogy az autodidakta módon kifejlesztett, gyakran házilagos gyártási technológia nem alkalmas a fertőzéseket előidéző kórokozók elpusztítására – figyelmeztetnek a szakértők. Mindezek fényében nem javasolják, hogy bárki is méhlepényből készült tablettát vagy kapszulát vegyen be, attól kedvező egészségi hatásokat remélve, mivel ezzel sokkal többet kockáztat, mint amennyi előnnyel járhat a dolog (ha jár előnnyel egyáltalán).

A Placenta Benefits weboldal vitatja

A fenti állításokat „természetesen” vitatja az a weboldal, mely a placentofágia előnyei mellett kampányol. Ők azzal érvelnek, hogy a CDC-nek semmi alapja nincs arra, hogy a méhlepény elfogyasztása ellen foglaljon állást, mivel – szerintük − egyetlen vizsgálatból nem vonhatók le ilyen messzemenő következtetések. „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy EGYETLEN vizsgálat adatairól beszélünk, és korábban még soha nem végeztek hasonló kutatást. Ha mások nem tartják elfogadhatónak, hogy mi önmagában egy másik vizsgálat adataival népszerűsítsük a placentofágiát, annak kedvező hatásait bizonyítandó, akkor ugyancsak egyetlen vizsgálat alapján nem mondható ki az sem, hogy a placentofágia hatástalan, sőt veszélyes lenne” – érvelnek a méhlepény fogyasztásának előnyei mellett.

A kannibalizmus határát súrolja

Pedig nagyon sokan vannak, akiket a placentofágia hívei által idézett, tudományosként hirdetett adatok nem győznek meg. A szakértők többsége azon az állásponton van, hogy a méhleény fogyasztása nem javasolható a frissen szült anyák számára, sőt kerülendő. „Orvosi értelemben véve, a magzat világra jövetele után a méhlepény nem más, mint biológiai hulladék – írja dr. Alex Farr, a bécsi orvosegyetem kutatója, aki részt vett az emberek körében előforduló placentofágiáról szóló áttekintő közlemény elkészítésében. – Az emlősök többsége az ellés után megeszi ugyan a saját méhlepényét, ám arra nincs kézzel fogható bizonyítékunk, hogy ezt mi célból teszi. Ha azt nézzük, hogy a méhlepény genetikai értelemben az újszülött része, akkor a méhlepény elfogyasztása valami olyasmi, ami a kannibalizmus határát súrolja.”

Egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a hangzatos reklámoknak bedőlő kismamáknak tisztában kell lenniük a kockázatokkal is. Az orvosoknak pedig arra hívja fel a figyelmét, hogy a gyermekágyas időszakban az anyánál vagy az újszülöttnél fellépő fertőzések kapcsán manapság már arra is rá kell kérdezniük az anyánál, hogy hódolt-e a placentofágia kétes hasznú, ugyanakkor kockázatoktól egyáltalán nem mentes gyakorlatának.

Forrás: American Journal of Obstetrics & Gynecology

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Együnk-e méhlepényt – avagy mi fán terem a placentofágia? 1. rész

Szülés utáni depresszió, a néma gyilkos

Serena Williams a negyedik trimeszterről

Szoptatással a szülés utáni depresszió ellen

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!