Hétfő óta azt a témát járjuk körül itt, az Anyavilágon, mire kell figyelni, mit kell másként szervezni, milyen tippekkel lehet könnyebbé tenni, ha gyerek(ek)kel repülünk. Sok minden szóba került már, egyetlen dolog marad ki: az, hogy a többi utas segítőkészége és empátiája is nagyban hozzájárulhat, hogy gyerekkel se legyen rémálom a repülés.

repülés utazás történet az élet írta

A témahét lezárásaként két történetet hoztam – amolyan könnyed hétvégi olvasmányként, de szép és megszívlelendő példákkal.

További olvasnivaló a témában: Egyszerű fültrükk, ha gyerekkel repülsz

 

Még decemberben, karácsony előtt járta körbe a világot a történet egy önzetlen utasról, aki első osztályra szóló helyét ajánlotta fel cserére egy beteg kislánnyal utazó anya számára, hogy kényelmesebb és biztonságosabb legyen számukra a repülőút.

repülés utazás történet az élet írtaKelsey Zwick 11 hónapos kislányával, Lucyval a philadelphiai gyermekkórházba tartott december első napjaiban. Lucy egy ikerpár egyik tagjaként, koraszülöttként jött a világra. Súlyos tüdőbetegségben szenved, mely miatt állandó orvosi felügyelet alatt áll, és lélegeztetőkészülék nélkül nem tud létezni. A család az elsőbbségi beszállás előnyeit kihasználva elsőként léphetett az American Airlines Orlandóból Philadelphiába induló 588-as járatának a fedélzetére. Éppen a philadelphiai gyermekkórházba tartottak, melyről így beszélt az anya: „Jókedvűek voltunk, hiszen a gyermekkórházban sok jó ismerősünk és barátunk van, akikkel mindig öröm találkozni.” Éppen elhelyezkedtek a kislány mindennapi életéhez szükséges millió holmival és felszereléssel, amikor a légi utaskísérő odalépett hozzájuk, és arról tájékoztatta őket, hogy a 2D ülésen helyet foglaló férfi utas helyet szeretne cserélni az anyával és Lucyval.

Az anyát könnyekig meghatotta ez a gesztus, annyira, hogy hálás posztban köszönte meg a segítséget és együttérzést az akkor még ismeretlen férfinak. A média azon nyomban fel is kapta a sztorit, és pillanatok alatt kiderítették, hogy a nagylelkű utas a 46 éves Jason Kunselman volt, egy pennsylvaniai mérnökember.

repülés utazás történet az élet írtaNem akartam mást, csak hogy kényelmesebben utazzanak

„Láttam, hogy egy fiatal nő egy kislánnyal utazik, aki csak légzőkészülékkel képes lélegezni. Rendkívül megindított a látvány, az a pici lány és az anya, akinek állandóan cipelni kellett magával a készüléket is” – mesélte el utólag a férfi, aki teljesen természetesnek tartotta, hogy átengedi a gép elején lévő kényelmes és tágas ülését a beteg gyerekével utazó anyának. A beszálláskor arra számított, hogy a kislány speciális igényei miatt ők is a gép elején utaznak majd, de a fedélzetre lépve sehol nem látta a családot, mígnem megpillantotta őket a gépen jóval hátrébb, a kevesebb mozgásteret nyújtó turistaosztályon. „Ekkor kérdeztem meg az utaskísérőt, nem gondolja-e, hogy az a fiatal nő a kislánnyal kényelmesebben utazna az én helyemen az első osztályon. Nem gondoltam nagy dologra, egyszerűen csak arra, hogy ha több hely állna rendelkezésükre, akkor kényelmesebben telne számukra a repülőút” – mondta. Ezért is lepődött meg, amikor a helycsere után azt látta, hogy az anyát könnyekig meghatotta ez az egyszerű, ámde nagyvonalú gesztus.

Az anya, Kelsey ezt írta a Facebook oldalára az akkor még névtelen jótevőjüknek: „Annak a férfinak, akinek a 2D helyre szólt a jegye az Orlandóból Philadelphiába tartó járaton. Nem ismerjük egymást, de feltételezem, hogy látott bennünket valahol, amint tolom a babakocsit, egyik kezemben a pelenkázótáskával, a másikban a kislányom számára nélkülözhetetlen légzőkészülékkel. Elsőbbséggel szálltunk fel a gépre, ahol egy viszonylag kényelmes, ablak melletti helyet kaptunk. Akkor lépett hozzám az utaskísérő mondván, hogy egy utas arra vár az első osztályon, hogy helyet cserélhessen velem. Vagyis ön lemondott a kényelmes helyéről a javunkra. Nem bírtam visszatartani a könnyeimet, és bár ott helyben is megköszöntem a cserét, de nem annyira, ahogyan szerettem volna. Szóóóóval… most itt is újra: köszönöm! Nem pusztán az első osztályú helyet, hanem az odafigyelést és együttérzést. Azt, hogy észrevette, hogy a dolgok számunkra nem mindig könnyűek. Azt, hogy úgy döntött, hogy segít valakinek, akit nem is ismert. Azt, hogy újra eszembe juttatta, hogy mennyi jó és szép dolog van a világban. Alig várom, hogy egy nap majd elmesélhessem ezt a történetet Lucynak is. Köszönjük a 2D helyen utazó férfinak. Annyira híján van manapság a világ a kedvességnek… ezért remélem, hogy a dolog messze túlmutat majd pusztán a ma velünk történteken. Nem kérdés, hogy a világnak szüksége van az ehhez hasonló emberségre.”

A repüléssel foglalkozó témahét többi cikkét itt olvashatod:

Repül a… repül az anyateeeej!

Várandósan repülni: biztonságos vagy nem biztonságos?

Királyként repülnek a kisgyerekes szülők a turistaosztályon

Egyszerű fültrükk, ha gyerekkel repülsz

5+5 tipp, hogy gyerekkel se legyen rémálom a repülés

A három angyal segítsége nélkül nem ment volna…

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Beteg gyerekkel is repülök, közöd?

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!