Egy felmérés szerint kedvezőtlenül hat a gyermekek egészségi állapotára, ha a megszületésük előtti vagy utáni időszakban az utcán kénytelenek élni, illetve ha a fedél nélküli állapot hat hónapnál hosszabb ideig húzódik. Nem mondhatjuk, hogy spanyolviasz, amit felfedeztek, mindenesetre arra figyelmeztet, hogy tenni kell az ügyben. Minél korábban.

homeless hajléktalan gyerekek gyermekek fejlődés

A felmérés eredményei egy gyermekgyógyászati szaklapban jelentek meg.

További olvasnivaló a témában: Ne élvezd az anyaság minden pillanatát!

 

Az utóbb időben a fedél híján az utcán élő emberek megint a közbeszéd kereszttüzébe kerültek. Abba most nem akarok belemenni, hogy helyes vagy helytelen a kormány ama törekvése, hogy nem hajlandó beemelni az alapvető emberi jogok közé az utcán való megfagyás jogát, és azokról sem akarok véleményt mondani, akik lelkesen nyomogatják a megosztás gombot a fészbukon, de úgy különben még soha egy pohár teával sem segítettek egyetlen hajléktalant sem. Inkább hoztam egy felmérést arról, miként befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ha saját „jogukon” vagy már a megszületésük előtt szüleik életmódjánál fogva az utcán kénytelenek tölteni napjaikat. Mert ha egy gyerek kénytelen otthontalanul az utcán élni, az különösen kétségbeesjtő helyzet.

Zsuzsanna (36)

- Hivatalosan otthontalanoknak vagyunk nyilvánítva, nem hajléktalannak, mert gyerekkel nem lehet.

- Ő az egyetlen?

- Nem, összesen hat gyerekem van, 18, 17, 16, 12 évesek, van egy hétéves Roland, meg ő a legkisebb, kettő éves. Van még egy nagyon picike, másfél hónapos unokám is, aki szintén velünk van.

[…]

- Férje?

- A négy nagy gyerek apukája öngyilkos lett 2005-ben, Roland apukája 2009-ben betegségben halt meg, a pici apukája pedig mielőtt a kislány megszületett volna. Ebből a szempontból nem volt kegyes hozzám a sors.

- Miért vállalt ilyen sok gyereket?

- Mert megvolt az otthonunk, megvolt mindenünk, lent laktunk Zalában egy pici faluban. Bementünk vásárolni a városba, és amíg bent voltunk, úgy, ahogy van, kipakolták a házat, szétbontottak mindent, csak a falak maradtak meg. Már felszólítottak, hogy bontassam le, de nekem arra nincs pénzem, meg újraépíteni sem tudom.

[…]

- Miből élnek?

- Valaki ha vigyázna a gyerekekre, akkor lenne munkahelyem, de így csak alkalmi munkát kapok. Családi pótlékból, árvaellátásból, segélyből összesen nagyjából 150 ezer forint összejön, de ebből télen százezer a lakás, ha fűtök, akkor meg még több. A nagyfiam dolgozik szerencsére, ez nagyon nagy segítség.

(Forrás: Homeless of Budapest)

Nézzük a sorsokat a számok mögött!

A Boston Medical Center (BMC) felmérésében 20 ezer, négyévesnél fiatalabb gyereket nevelő (vagy legalábbis ekkora gyerekekkel együtt élő), hátrányos anyagi helyzetben lévő szülőt/gondviselőt kérdeztek ki akkor, amikor a szülők valamilyen betegség miatt gyermekgyógyászati ambulanciára vitték gyermekeiket. Olyan kérdéseket tettek fel, melyek alapján tisztázható volt, hogy az adott gyerek valaha is megtapasztalta-e a hajléktalan életmódot, és ha igen, akkor ez az időszak mennyi ideig tartott, illetve a gyermek hány éves korára volt tehető. Eztán felmérték a gyermekek általános egészségi állapotát, ezen belül azt, hogy alultáplált vagy túlsúlyos, fejlődése megfelel-e a normális fejlődés ütemének, illetve hány alkalommal szorult korábban kórházi felvételre valamilyen betegség miatt.

A megkérdezett szülők több mint 3,2 százaléka válaszolta azt, hogy a szülés előtti (prenatális) időszakban rövidebb-hosszabb ideig az utcán volt kénytelen élni, míg a szülés utáni (posztnatális) fedél nélkül élő szülők aránya valamivel magasabb, 3,7 százalék volt. A szülők 3,5 százaléka számolt be arról, hogy sem a szülés előtt, sem a szülés után nem volt fedél a feje felett, ezért az utcán lakott.

A gyerekek egészségi állapotának felmérése arról tanúskodott, hogy az utóbbi csoportban volt a legnagyobb a gyermekkori egészségi problémák előfordulásának aránya, és különösen azok a gyerekek vannak nagy veszélyben egészségi szempontból, akiknél a hajléktalanság 6 hónapnál hosszabb ideig tart. Ez arra utal, hogy ebből a szempontból különösen a korai fejlődési szakasz a legkritiksuabb, de jelentős hatása van a fedél nélküli élet hosszának is.

A felmérés készítőit nem érték meglepetésként az eredmények, hiszen az már régóta ismert tény, hogy bármilyen tartósabb stresszhelyzet kedvezőlenül befolyásolja a gyermekek korai fejlődését és egészségi állapotát. És mi más lenne komoly stresszhelyzet, ha nem az otthontalanság?

Forrás: Pediatrics

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!