Egy felmérés szerint a magyar szülők fontosnak tartják, hogy a kórházban is gyermekük mellett maradhassanak. A helyzet azonban nem rózsás, például van, ahol pénz kérnek azért, hogy a szülő is ott lehessen a kórteremben. Egy kis jogi fejtágító, tudj meg többet az EACH-ről!

  kórház gyerek gyermekjogok betegjogok each

Soha nem könnyű időszak egy család életében, ha a gyerek kórházba kerül, legyen egészen pici vagy akár már kajla kamasz.

 

Azonban akár csak a közösségi oldalakat böngészve is borzasztó kép tárul elénk, milyen körülményekre kell számítani annak, aki szerint akkor is – és igazán akkor – a gyereke mellett a helye, ha a gyerek megbetegszik és kórházba kell vonulnia. A kiságy mellett a földön kuporgó anyák, a tisztálkodási lehetőségek teljes hiánya, arra meg senki ne is számítson, hogy a gyerek mellett töltött napi 12-14 óra alatt még ebédet is fog kapni. A helyzetet csak rontja, hogy az egészségügyi személyzet sem mindenhol nézi jó szemmel a kórházban időző szülőt, nem segítséget, hanem sokkal inkább zavaró tényezőt látnak benne. Vannak persze jó példák is, ahol megteremtik a feltételeket a szülők számára is, vannak kórházak azonban, ahol ezért pénzt kérnek.

A szülők igényelnék, hogy gyermekük mellett lehessenek a kórházban

Tavaly egy felmérést végeztek, melyben egy 1000 fős reprezentatív mintét kérdeztek meg a témában. Ebből az derült ki, hogy a megkérdezett felnőttek 85 százaléka igényelné, hogy ha akarja, gyermeke mellett maradhasson a kórházban is. Minden 100 megkérdezett közül 81-nek az a véleménye, hogy az egészséges újszülöttet csak akkor lenne szabad elválasztani az édesanyjától, ha az anya kifejezetten kéri.

A felmérés készítői nyolc szempontot is felsoroltak, melyeket a válaszadóknak fontossági sorrendbe kellett rendezniük. Eszerint a kielégítő tájékoztatást és a megfelelő higiénés körülményeket tartják a legfontosabbnak, de az összes felsorolt körülmény fontos, azaz hogy korszerű eszközöket és kíméletes eljárásokat alkalmazzanak, gyerekbarát környezetet teremtsenek, álljanak rendelkezésre gyermekjátékok. Emellett lényegesnek tartják, hogy a környezet olyan legyen, mely lehetővé teszi a kórteremben a szülők jelenlétét, melyen belül például kulturált körülmények között tölthessék az éjszakát.

„Azt tapasztaltuk, hogy a kórházak egyre inkább odafigyelnek arra, hogy gyerek- és szülőbarát ellátást nyújtsanak. Úgy látjuk, hogy a változtatás elsősorban nem pénz kérdése, hanem a tenni akaráson és a jószándékon múlik” – nyilatkozta a felmérés egyik készítője, aki azt is hozzátette, a sok jó példa mellett azért persze még jócskán vannak olyan intézmények, amelyeknek van mit javítaniuk a jelenlegi ellátáson. A legtöbb esetben a megfelelő tájékoztatás hiányzik, illetve több kórházban különböző feltételekhez kötik a szülő benntartózkodását. Máshol csak költségtérítés ellenében maradhat a szülő a gyermeke mellett.

Mihez van jogunk, ha a gyerekünk kórházba kerül?

Nagy vonalakban természetesen az egészségügyi törvény is rögzíti az ezzel kapcsolatos szabályokat, kevesen tudják azonban, hogy egy olyan európai szervezet, mely kifejezetten azért jött létre, hogy összefogja mindazokat a társaságokat, amelyek felelősséget éreznek a gyermekek jólétéért kórházi tartózkodásuk során, illetve az azt megelőző és követő időszakban. Eddig 16 európai ország (2007-től új tagokkal 22 – a fordító megjegyzése) és Japán csatlakozott a European Association for Children in Hospital - Európai Szervezet a Kórházban Kezelt Gyermekekért nevű ernyőszervezethez.

Az 1950-es években pszichológusok és gyermekgyógyászok kimutatták, hogy a kórházi gondozás káros hatással van a gyermekek emocionális és pszichés állapotára. Ennek fő oka a családtól történő elválasztás. Ma már szinte közhely, hogy ez hosszútávon is zavarokat okozhat. Ezért változtatásokat kezdeményeztek, a családtagtagokat bevonták a beteg gyermekek gondozásába. E változtatásokat az egészségügyi személyzet is fokozatosan elfogadta. Elsőként 1961-ben, az Egyesült Királyságban, majd számos európai országban alakult önkéntes szerveződés a kórházban gondozott gyermekek érdekében. Céljuk, hogy tanácsaikkal támogatást nyújtsanak a szülőknek és a gondozóknak, hogy elősegítsék az orvosokkal, a nővérekkel és más egészségügyi személyzettel való együttműködést.

Ezek a szervezetek először 1988-ban Leidenben (Hollandia) gyűltek össze az Első Európai Konferencián. Ezen a konferencián született meg a „Leideni Charta”, melyet ma EACH Charta-ként tartanak számon. A charta 10 pontban foglalja össze a kórházban gondozott gyermekek jogait.

Mit tartalmaz az EACH Charta?

Arra természetesen nem vállalkozhatom, hogy a sokoldalas dokumentumot teljes terjedelmében ismertessem, ezért csak a legfontosabbakat emelem ki. Akit részletesebben is érdekel, az OGYEI honlapján elolvashatja.

A Charta 1. cikke leszögezi, hogy „gyermek csak akkor kerüljön kórházba, ha olyan ellátásra van szüksége, amely otthon vagy nappali kórház keretein belül nem biztosítható”.

A 2. cikk szerint „a gyermek joga, hogy szülei vagy a szüleit helyettesítő személyek vele lehessenek a kórházi tartózkodás egész ideje alatt”. Ez részletesebben azt jelenti, hogy lehetővé kell tenni, hogy a szülők minden korlátozás nélkül a gyerekük mellett lehessen, és ehhez időbeli korlátokat sem szabad szabni. Itt azért megjegyezném, hogy aki dolgozott valaha már egészségügyben, az tudja, hogy ez így betű szerint nem valósítható meg, hiszen a biztonságos és nyugodt betegellátás érdekében szabályokra, észszerű korlátozásokra igenis szükség van.

A 3. cikk kimondja, hogy „elhelyezést kell felajánlani minden szülőnek és ösztönözni kell ennek igénybevételét”. A kórház kötelessége megfelelő helyet, infrastruktúrát biztosítani, ahhoz, hogy a szülő beteg gyermeke mellett maradhasson. Ez magába foglalja a fürdőhelységgel ellátott alvóhelyet, ülő alkalmatosságot, étkezési lehetőséget, valamint a személyes holmik tárolását. Ez a cikk rendelkezik arról is, hogy a szülőket nem szabad további kiadásokkal terhelni, azaz nem jelenthet többlet költséget a szülő számára, ha vállalja, hogy gyermekével marad.

A 4. és 5. cikk szerint „a gyermekeknek és szüleiknek egyaránt joguk van a koruknak és értelmüknek megfelelő tájékoztatáshoz”, és ennek birtokában részt vehessenek az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben. És ezzel el is jutottunk a szerintem legfontosabb kérdéshez. Mert való igaz, hogy húsbavágó probléma az is, hogy a földön kell-e aludni, és kap-e a szülő is kórházi ebédet, de mégis a kommunikáció a legfontosabb, és ezen a téren tapasztalataim szerint van még mit tanulniuk az orvosoknak és egyéb egészségügyi dolgozóknak. Egy felnőtt saját magával kapcsolatosan is igényli az őt érintő információkat, hogy ne lenne ez hatványozottan igaz, amikor a gyerekünkről van szó? Az orvost napokon át hiába hajkurászó szülők, félvállról futtában odavetett kurta félmondatok, félinformációk. Na, ez az, ami szerintem megengedhetetlen. Hogyan várhatjuk el a szülőtől, hogy partnerként működjön közre a gyerek gyógyulásában, ha mi magunk nem tekintjük őt egyenrangú partnernek, értelmes, a megfelelő formában és nyelvezettel megfogalmazott tájékoztatást értelmezni képes felnőttnek???

A Charta ezen túlmenően többek között azt is kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van koruknak és helyzetüknek megfelelő környezetre, akkor is, ha kórházban ápolják őket. Ez mindazokra a helységekre vonatkozik, ahol a gyermekeket kezelik vagy vizsgálják.

Fontos, hogy olyan speciálisan képzett személyzet foglalkozzon a gyermekekkel, akik tisztában vannak fizikai, érzelmi és fejlődési szükségleteikkel, és tudják hogyan viszonyuljanak hozzájuk és családjaikhoz.

A gyermekeket tapintattal és megértéssel kell kezelni és a magánéletüket tiszteletben kell tartani. Joga van a kórházban is gyereknek lenni, nem szabad őt olyan körülményeknek kitenni, melyek megalázzák vagy nevetségessé teszik, joga van az együttlétre a családtagokkal, ismerősökkel.

Huhhh, hosszú volt. Ha eljutottál ide, akkor megtisztelsz azzal, ha leírod ezzel kapcsolatos tapasztalataidat, legyenek azok akár jók vagy rosszak.

Forrás: Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!