Ötéves korig az enyhébb balesetek a gyakoriak. Ezek zömmel otthon, a lakásban, illetve a kertben következnek be. A leggyakoribbak az esés, leesés miatti sérülések, ezt követik a forrázásos-égéses balesetek, illetve mérgezések.
Pontos adat nincs, de országosan egy évben százezres nagyságrendről kell beszélni az orvosi ellátást igénylő esetek kapcsán. Természetesen ebbe a számba beletartoznak az állatharapástól, a vágáson, a zúzódáson át a törésig vezető esetek is. A kórházi felvételt igénylő, súlyosabb esetek száma ennél jóval kisebb, az öt százalékot sem éri el.

Általánosságban a fiúk gyakrabban érintettek a lányoknál. Bognár Zsolt, a Heim Pál Gyermekkórház sürgősségi osztályának főorvosa ezt azzal az adattal is kiegészíti, hogy 100 lány születésére 106 fiú születése jut, ám az arány hatéves korra már kiegyenlítődik. Ebben sajnálatos szerep jut a súlyos baleseteknek. Az 1 és 3 év közötti az egyetlen olyan korcsoport, ahol a lányok megelőzik a fiúkat. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy ők hamarabb tanulják meg az úgynevezett finommotoros mozgásokat, és hamarabb igyekeznek felfedezni környezetüket.

A súlyos következményekkel járó fulladásos, oxigénhiányos állapot – amit főként idegen tárgy lenyelése vagy egyszerű félrenyelés okoz –, a legritkábbak közé tartozik.
Az égéses, forrázásos baleseteknél a fiúk gyakrabban kerülnek orvoshoz. Bár, itt 3 éves kor alatt, amikor a forrázás a gyakoribb, még kiegyenlített a nemi arány. Idősebb korban nő a lángégéses balesetek, majd az elektromos égések száma. A legsúlyosabb égési eseteket országos szinten két centrumban, Miskolcon, valamint a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórházában látják el.

Egy tipikus fiú

Természetesen az én életem sem múlhatott el kisebb-nagyobb kórházi ügyek nélkül.
1 éves voltam, amikor megpróbáltam felmászni a függönyön. A kiszakadó karnis miatt a kulcscsontom úgynevezett zöldágtörést szenvedett.

3 évesen a bátyámmal mentünk a boltba, és azt játszottuk, ki tudja elbuktatni a másikat. Neki sikerült, a szemem alatt még látható a heg.

7 évesen az iskolában kergetőztünk, megcsúsztam, nekiestem fejjel a pad szélének. A következmény egy félbetört fog volt.

9 évesen a barátommal kísérleteztünk, hogy a zseblámpaizzó soros kötésben fényesebben világít-e, ha a 220-ba dugjuk be. Ennek csupán áramszünet és néhány kisebb horzsolás lett a következménye, mert eldobott minket az áramütés.

 

A Bethesda Gyermekkórházban található országos gyermekégés-központ vezető főorvosa, Bene Ruzsena:

Hány gyereket veszítünk el évente forrázás, égés miatt?

– Évente mintegy 300 gyermek kerül ide, ebből nagyjából 70-en a központ intenzív részlegére. Boldogan mondhatom, az elmúlt két évben nem halt meg egyikük sem.

Mi a tipikus ellátási feladat?

– A sürgős esetek ellátása mellett – ebbe természetesen beletartozik a fájdalomcsillapítás, a hűtés, a kötözés – az égett gyermekek gondozását, helyreállító plasztikai sebészeti ellátását is elvégezzük. Kevesebben tudják, hogy a kisgyerekkori súlyos égések még hosszú éveken keresztül igényelnek utógondozást, a növekedéssel kapcsolatos további helyreállító műtéteket.

A közismert forrázáson túl melyek a leggyakoribb balesetek?

– A maró anyagokra, fertőtlenítőszerekre már sokkal jobban ügyelnek a szülők, így nagyon ritka. Azt viszont sajnos nagyon sokan nem tudják, hogy a csecsemők bőre érzékenyebb, a véletlenül kiboruló csészényi forró kávé, tea is súlyos égési sérüléseket okozhat. Később meg a kerti tűzrakással van gond, ugyanis azt nem veszik sokan figyelembe, hogy nyáron még másnap hajnalban, reggel is forró lehet a parázs.

Hogy lehet feldolgozni lelkileg, amit naponta lát?

– Nagyon sok a munkám, minden percemet kitölti, ez bizonyos fokig segít. De nekem is volt már könnyes a szemem a műtőben.

Forrás és további infó itt.

A témában további hasznos olvasnivalókat találhatsz itt:

Nincs rövid idő, nincs "csak egy perc"

Kerti medence, a gyors és néma gyilkos

Tetszett? Lájkolj a Facebookon!

Ha tetszik az Anyavilág, nézz körül női oldalamon, a NőBlogon is!