Egy babaápolási termékeket is gyártó céget gigaösszegű kártérítés megfizetésére kötelezte egy amerikai bíróság, mert bizonyítottnak látták, hogy a 22 felperes nő petefészekrákját a napi higiénés rutinjuk keretében használt babahintőpor okozta.

babahintőpor hintőpor talkum azbeszt kártérítés johnson & johnson petefészekrák

De mit mondanak a gyermekgyógyászok a babahintőporról?

 

A múlt héten egy St. Louis-i bíróság szinte felfoghatatlan nagyságú összeg, 4,69 milliárd dollár megfizetésére kötelezte a Johnson & Johnson céget, mely sok minden egyéb babaápolási termék mellett babahintőporokat is gyárt. Most nem szorzom fel, hogy ez a gigaösszeg körülbelül hány forintnak felel meg, aki akarja, felszorozhatja, lényeg, hogy hatalmas pénz még akkor is, ha huszonkét felé osztódik. Ennyi felperes nyújtott be ugyanis kártérítési keresetet azért, mert szerintük petefészekrákjukat a hintőporban lévő talkum okozta. A 22 felperes közül hatan már nem élnek, őket családjuk képviselte a perben.

Nem ez az első kártérítés per a céggel szemben és minden bizonnyal nem is az utolsó. Jelenleg is több ezer eset van folyamatban más bíróságokon.

Tényleg petefészekrákot okozhat a hintőpor?

Ezzel kapcsolatban a tudományos adatok némiképpen ellentmondanak egymásnak. A talkum és a petefészekrák közötti kapcsolat először 1971 körül merült fel, amikor a patológiai vizsgálatok során petefészek- és méhnyakrákból származó mintákba beágyazódva apró talkumrészecskéket tudtak kimutatni. Azóta több vizsgálat is azzal a következtetéssel zárult, hogy nagyobb a rákkockázat azoknál a nőknél, akik hosszabb időn keresztül rendszeresen hintőport használnak nemi szervük környékén. Más vizsgálatok ugyanakkor nem tudták megerősíteni ezt a gyanút.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretein belül a rákkutatással foglalkozó ügynökség 2006-ban úgy foglalt állást, hogy a nemi szervek környékén használt talkum potenciálisan karcinogén, ami magyarul annyit tesz, hogy nem zárható ki, hogy elősegíti a rákbetegség kialakulását.

Nemcsak a talkum, hanem az azbeszt is

A már említett peren kívül jelenleg is folyik egy másik, de ettől nem teljesen független persorozat is, melyben a felperesek azt róják a Johnson & Johnson terhére, hogy hintőporai azbeszttel szennyeződtek. Az azbeszt pedig köztudottan rákkeltő, például a mellhártya rosszindulatú daganatainak kialakulásért tehető felelőssé. Az azbesztszennyeződést annak tulajdonítják, hogy a hintőport fontos alkotóelemének számító talkumot (vagy más néven zsírkövet, azaz egyfajta szilikátot) gyakran az azbesztlelőhelyek közelében bányásszák. Egy New Jersey-i házaspár korábban már pert nyert, melyet azért indítottak, mert szerintük a férfi a belélegzett J & J hintőportól kapott mellhártyarákot, úgynevezett mezoteliómát.

Abban a perben egyébként, melyben múlt csütörtökön hirdettek ítéletet, a felperesek ügyvédjei elsőként tudták bizonyítani, hogy a szóban forgó petefészekrákos esetekben is szerepet játszhatott a talkum mellett az azbeszt is, ugyanis a rákos szövetből vett minták azbeszt- és talkumrészecskékkel voltak szennyezettek. Az orvosok egyébként már évtizedek óta észlelnek talkumrészecskéket a rákos szövetmintákban, eddig azonban nem volt világos, hogy ezek hogyan kerültek oda, illetve hogy valóban ezek okozták-e a rákot. A mostani perből azonban az derült ki, hogy az összes petefészekrákos felperes évek-évtizedek óta használ hintőport a nemi szervek tájékának szárazon és tisztán tartására.

Az ügyvédek most azt sürgetik, hogy kerüljenek le a boltok polcairól ezek a veszélyes hintőporok, vagy legalább helyezzenek el csomagolásukban figyelmeztetést rákkeltő hatásukra vonatkozóan. A Johnson & Johnson azzal védekezik, hogy ilyen figyelmeztetés feltüntetésére eddig nem volt szükség, mert nem merültek fel aggodalmak termékeik biztonságosságával kapcsolatosan.

Mit mondanak a gyermekgyógyászok a hintőporokról?

A babahintőporokat azonban – ahogyan nevük is mutatja − továbbra is leginkább a babaápolásban használják az emberek. Nézzük meg hát, mi a gyermekgyógyászok véleménye a hintőporokról.

Az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia (AAP) már 1981-ben figyelmeztetést tett közzé amiatt, hogy viszonylag gyakran találkoztak olyan esetekkel, amikor a babák belélegezték a hintőpor finom porát, ami veszélyes, sőt súlyos esetekben akár halálos is lehet. Ez a figyelmeztetés azonban sajnálatos módon nem riasztotta el a szülőket a hintőporok használatától, és a gyártók sem vonták ki a forgalomból ezeket a termékeiket. Dr. Hugh MacDonald neonatológus, az AAP tagja 1998-ban így nyilatkozott a Los Angeles Times újságírójának: „A gyermekgyógyászok többsége azt javasolja, hogy a babaápolás során a szülők kerüljék a hintőporok használatát. A szakértők egyetértenek abban, hogy bárkinek, aki talkumporokat használ, tisztában kell lennie a talkum belélegzésének veszélyeivel, azzal, hogy a talkumpor a tüdőben kóros folyamatokat indíthat el.”

Az AAP 2015-ben frissítette erre vonatkozó állásfoglalását, melyben úgy fogalmaznak, hogy gyermekek esetében még mindig nagyobb aggodalomra ad okot a hintőpor belélegzése, mint annak rákkeltő hatásai. Azt javasolják, hogy ha egy szülő mégis a babahintőpor használata mellett dönt, akkor azt nagyon óvatosan szórja ki a dobozból, távol a baba arcától, hogy elkerülje a por belélegzését.

Az USA Today 2017-ben megszólaltatta a Mayo Clinic gyermekkórházának gyermekgyógyászát, dr. David Somát, aki arról számolt be, hogy a megelőző 5−8 évben a figyelmeztetések hatására jelentősen visszaszorult a babahintőporok használata, ugyanakkor nem hiszi, hogy a közeljövőben teljesen eltűnne a babahintőpor a babaápolási termékek közül. „Egy csomó dolgot használnak a szülők pusztán a megszokásoknak engedve, illetve amiatt, mert úgy látják, hogy az adott termék egy adott gyermeknél jó hatású. Nem vagyok benne biztos, hogy a hintőporokat kivonják-e a forgalomból vagy sem addig, amíg nem rendelkezünk a mostaninál több információval más porok és krémek hatásairól, illetve arról, hogy azok miként hatnak a bőr különböző állapotaiban” – nyilatkozta akkor a gyermekgyógyász.

Az amerikai bíróság mindenesetre most úgy döntött, hogy a hintőporok valóban veszélyesek.

Forrás: Ovarian Cancer Action

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

 

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!