Legalábbis ezt tanácsolják egy mamafórum résztvevői, pedig ahol ők élnek – Nagy-Britanniában – sok helyen még július végén is járnak iskolába a gyerekek. A folyamatos tanítás mellett érvelők azt mondják, hogy az 52 hetes iskolaév jobban igazolna a való élet körülményeihez. Az egy blokkban mindenkinek egységesen kiadott szünidők helyett azt javasolják, hogy minden gyereknek álljon a rendelkezésére 4 hét, amit saját és szülei belátása szerint akkor venne ki, amikor akar.

nyári szünet vakáció európa

Az ötlet támogatói szerint ez a pedagógusoknak is nagyobb flexibilitást adna, mikor mennek szabadságra.

 

Ha szóba kerülnek az iskolai szünetek, akkor az frontvonalak mindig két jól elkülöníthető irányzat mentén formálódnak: egyesek szerint teljesen felesleges két és fél hónapos szünet minden nyáron, míg mások szerint igenis kell a hosszú pihenés. Utóbbi szemlélet prominens szószólói természetesen a pedagógusok. Akik egyébként gyorsan levezetik, hogy a két és fél igazából nem annyi, hanem kettő vagy legfeljebb másfél, de leginkább egy, de az is szétszabdalva táborokkal, ügyeletekkel, pótvizsgákkal.

De ha ez valóban így van, akkor miért ne lehetne az iskolaév 52 hetes?

A Mumsnet oldalon indult egy vita ezzel kapcsolatban, melyben többen felvetették, hogy a hosszú nyári szünetet egy az egyben el kellene törölni. Ehelyett legyenek nyitva az iskolák az év mind az 52 hetében, amiből aztán minden család maga választhatná ki azt a négy hetet, amit a bevezetőben említettem. Azt mondják, hogy ez alkalmas lenne arra is, hogy felkészítse a diákokat arra, mi vár rájuk, ha kikerülnek az iskolából, hiszen a pék sem csukja be minden nyáron hetekre-hónapokra a boltját, és a villamosok sem csak 10 hónapig járnak minden évben.

„Mi lenne, ha úgy, ahogy van, eltörölnék az iskolai szüneteket? Működjön az iskola is úgy, mint bármely más munkahely, az év mind az 52 hetében. A diákok és a tanárok is kapjanak évente 4 hé szabadságot, melynek időpontjáról minden család maga határozhatna. Így a pedagógusok is rugalmasabban alakíthatnák idejüket, és több energiájuk jutna az érdemi munkára. Nem mellesleg ez jobban hasonlítana a való életre, ahogy a világ egyébként működik. Nem értem, ez miért ne lenne egy korszakalkotó ötlet” – vetette fel az egyik hozzászóló.

Hülye ötlet vagy jó alkalom az unatkozásra?

„Mindenkit kibillent ez az őrült hosszú szári szünet (zárójelben jegyzem meg, hogy továbbra sem a magyar két és fél hónapról, hanem hét hétről beszél a kommentelő!). Hatékonyabb lenne a tanulás, ha nagyobb volna a folyamatosság az iskolai munkában” – támogatta az elképzelést valaki.

„Ez egy nagyon hülye ötlet, mert a gyerekeknek szükségük van egy hosszabb időszakra, amit az iskolától távol, saját érdeklődési körüknek élve tölthetnek el. Így fejlődik szociális készségük, pihennek és relaxálnak. Ha folyamatosan járnának iskolába, akkor gyorsan kiégnének, és soha nem lenne alkalmuk megtapasztalni, milyen az élet az iskola falain kívül” – ellenezte az ötletet valaki más.

„Alapvetően egyetértek veled, de akkor az iskolai munkát úgy kellene átszervezni, hogy ne merüljön ki halálosan tanár és diák egyaránt az év végére. Számos bizonyíték szól amellett, hogy a hosszú nyári szünet sok szempontból előnytelen. Mindenesetre kellene közben időt hagyni arra, hogy a gyerek saját érdeklődésének megfelelően keressen elfoglaltságot magának vagy éppen kedvére unatkozhasson, ha éppen arra van kedve” − árnyalja kicsit a képet a harmadik hozzászóló.

Az ötlettel szemben egyébként sokan azt hozzák fel, hogy képtelenség lenne a folyamatos iskolai munkát úgy megszervezni, hogy minden tanár különböző időpontokban megy szabadságra. Mellette szól ugyanakkor, hogy a legtöbb családban a szülők sem kapnak egy blokkban hónapokat a pihenésre minden nyáron, így viszont képtelenség megoldani a gyerekek felügyeletét és értelmes időtöltésük megszervezését.

Mennyi az annyi Európában?

Hogy könnyebben el tudd dönteni, számodra melyik álláspont a szimpatikusabb, utánanéztem, hogy a mi két és fél hónapunkkal szemben (amire a pedagógusok menten felsikítanak és legott levezetik, hogy az igazából nem két és fél, csak a töredéke, lásd fentebb) Európa más országaiban mennyi nyári szünidővel kénytelenek beérni a nebulók. Lássuk!

Sokan az időjárási viszonyokkal magyarázzák, miért alakult ki a hosszú nyári szünet hagyománya nálunk, illetve azt hozzák fel, hogy azért szünetel az iskola éppen nyáron ilyen hosszú ideig, hogy a gyerekek tudjanak segíteni a szüleiknek a nyári mezőgazdasági munkában, aratásban, ezmegazban. Ez azonban nem nyújt teljesen magyarázatot arra, hogy az egyes európai országokban miért annyi a nyári szünet, amennyi. Érdekességként említem meg, hogy az Egyesült Államokban azért olyan hosszú a nyári szünet, mert annó a középosztály tagjai hatékonyan lobbiztak ez irányban, hogy minél előbb és minél hosszabb időre el tudjanak menekülni a fülledt városokból a vidéki birtokra.

Európában Lichtensteinben a legrövidebb a nyári vakáció, 6 hét. Annak azonban, aki most csak legyint, hogy az a tanítás annyit is ér, gyorsan megemlítem, hogy a lichtensteini diákok az OECD országok közül mindig kiemelkedően teljesítenek a PISA teszteken. De hogy nem ez a mérvadó, jól jelzi, hogy szintén jók a PISA-ban a finnek és az írek is, noha ezekben az országokban sokáig lógathatják a lábukat a gyerekek nyáron, a finnek 10-11 hétig, az írek 12 hétig. Szintén hosszú a nyári szünet az izlandiaknál és a spanyoloknál is (kb. 12 hét), azt bizonyítván, hogy nem az időjárási viszonyok estek legnagyobb súllyal latba, amikor a nyári vakáció hosszáról döntöttek nagyapáink. Lettországban és Olaszországban még ennél is hosszabb, 13 hetes a nyári szünet – megint csak egy hűvös északi balti és forró déli mediterrán ország.

Nálunk átlagosan 9-10 hetes a nyári vakáció, ezzel a középmezőnybe tartozunk.

Nos, szerinted legyen-e 52 hetes az iskolaév?

Ez is érdekelhet:

Az utazási katalógushoz kéne igazítani a suliszünetet

A szálláshelyeken zaklatják a kisgyerekes családokat

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!