Bár a felnőttek jelentős része – vagy legalábbis a kicsit normálisabbja – ügyel arra, hogy gyerek jelenlétében ne gyújtson rá, ilyenkor is kerülhetnek a dohánytermékekből káros anyagok a gyerekek szervezetébe. Az angolszász szakirodalomban régóta külön elnevezése is van a jelenségnek: thirdhand smoking.

dohányzás passzív dohányzás thirdhand third hand gyerekek

De mégis hogyan árthatok a gyereknek, amikor mindig kimegyek az erkélyre rágyújtani?

További olvasnivaló a témában: Dohányos szülők tüdőbeteg gyermekei

 

Passzív dohányzásnak köztudottan azt nevezzük, amikor nem közvetlenül a cigaretta vagy a szivar elszívása révén árt a dohányzás, hanem a dohányos által kifújt füstöt szívják be a környezetében élők, köztük sajnos a gyerekek is. A passzív dohányzás neve az angolszász szakirodalomban secondhand dohányzás, melynek mintájára már évekkel ezelőtt új kifejezés született: a thirdhand dohányzás. Most erről lesz szó.

A thirdhand dohányzás azt jelenti, hogy a füstölés közben a levegőbe került egészen apró mérgező részecskék rákerülnek a bútorok kárpitjára, a szőnyegekbe, függönyökben, a ruházatba és a bőrre. És ezek az apró kis méregmorzsák is igen veszélyesek, különösen a gyerekek szempontjából. És senkinek le legyenek illúziói, a thirdhand dohányzás ártelmai ellen nem védelem, ha gyerek jelenlétében nem gyújt rá a felnőtt, mert például a ruháján, a bőrében vagy a hajában viszi mindenhová magával ezeket a mikrorészecskéket.

A passzív dohányzás után itt a passzívnál is passzívabb dohányzás

A passzív dohányzás veszélyeit mindenki jól ismeri. Az amerikai gyermekgyógyász társaásg (American Academy of Pediatrics) adatai szerint az a tény, hogy valaki más által kifújt cigarettafüstöt lélegez be, az USAban évente 3000 tüdőrákos haálozással hozható összefüggésbe, emellett több tízezren halnak meg minden évben szívbetegségben a nem dohányzók közül.

Az égő cigarettából körülbelül 4000 vegyi anyag szabadul fel, többségük ártelmas, és 50 olyan vegyület is van közöttük, melyeket a rákkeltő (karcinogén) anyagok között taratnak számon. A statisztikák egyrtelműen azt mutatják, hogy a dohányos felnőtt környezetében élő csecsemők között nagyobb arányban fordul elő hirtelen csecsemőhalál szindróma („bölcsőhalál”). A passzív dohányos gyerekek között nagyobb arányban alakulnak ki fülfertőzések, gyakoribb a köhögés, a megfázás, a hörghurut és a tüdőgyulladás, emellett a fogszuvasodás gyakoribb előfordulásáról is beszámoltak már. Ezen kívül ezek a gyerekek gyakrabban panaszolnak nehézlégzést, zihálást, fejfájást, torokfájást, szemirritációt, és a legúti fertőzésekből is lassabban épülnek fel, mint azok a gyerekek, akik nem kénytelenek valamelyik családtag cigarettafüstjét rendszeresen belélegezni.

A legnagyobb veszélyben talán az asztmás gyerekek vannak, akiknél gyakoribb az asztmás roham, emiatt gyakrabban kerülnek sürgősségi osztályra, illetve kórházba.

Azt, hogy a harmadlagos („thirdhand”) dohányzás nem kitaláció, mindennél jobban bizonyítja, hogy a dohányos felnőtt környezetében élő, ennél fogva kénytelen-kelletlen passzív dohányos kezén nagy mennyiségben tudtak kimutatni a dohányfüstből származó apró részecskéket. „Eredményeink azt mutatják, hogy a gyerekek kezükön rengeteg mérgező részecskét hordoznak még akkor is, ha a közvetlen környezetüknem nincs jelen a dohányfüst” – figyelmeztet dr. E. Melinda Mahabee-Gittens a Tobacco Control című lapban megjelent cikkükben, arra figyelmeztetve, hogy a passzív dohányzásból származó részecskék lerakódnak a levegőben lévő porszemekre, a lakás berendezési tárgyainak felszínére, a bőrre és a ruhákba. A szerzők arra is felhívkák a figyelmet, hogy a gyerekek kezén megtapadt mérgező mikroszemcsék aztán a szájon keresztül könnyen bejutnak a gyerekek szervezetébe. Különösen a csecsemők vannak nagy veszélyben, hiszen ők több időt töltenek az otthon falai között, olyan tárgyakkal körülvéve, melyek felszínét nagy mennyiségben fedik ezek az ártalmas mikroszemcsék.

A Cincinnati Egyetem kutatói olyan 25 kisgyerek kezét vizsgálva, akiknek egyik vagy mindkát szülője dohányzik, azt találták, hogy ott igen nagy koncentrációban van jelen például a nikotin. Aztán vonták be ezeket a gyerekeket a vizsgálatba, hogy olyan tünetekkel és panaszokkal kerültek sürgősségi osztályra, melyek láttán felmerült, hogy háttérben dohányfüsttel türténő érintkezés állhatott.

Ugyanezen az egyetemen egy másik vizsgálatot is végezte. Ebben 7389 nem dohányzó kamasz adatai alapján az derült ki, hogy a thirdhand dohányzás légzési problémákat okozott náluk, és ezek a gyerekek kevésbé bírják a fizikai terhelést is, mint azok a társaik, akiknek környezetében nem füstölög egyetlen felnőtt sem. A Pediatrics című lap cikke  szerint ezeknél a gyerekeknél gyakori az éjszakai köhögés is.

És végül egy rövid, de annál riasztóbb állítás: az adatok szerint thirdhand dohányzás mellett 3,5-szer akkora az esélye annak, hogy a gyereknél olyan panaszok és tünetek jelentkeznek, melyek sürgősségi ellátást tesznek szükségessé.

A társaalom nem tolerálja, ha a gyereinket valamivel mérgezzük, legyen az alkohol, ólom vagy más. Ugyanakkor az teljesen elfogadott és legális, ha saját szülője mérgezi a gyereket rendszeresen és módszeresen a cigarettája füstjével…

Forrás: Tobacco Control, Pediatrics

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Dohányos szülők tüdőbeteg gyermekei

Játszóteres kampány a dohányzás ellen

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!