A vashiány régi klasszikus gyógymódja volt, hogy egy almát teleszurkáltak vasszögekkel, majd ezt etették meg a gyerekkel. Nem a vasszögeket, hanem az almát. Bár a posztból később kiderül, hogy nagymamáink eme praktikáiban van némi ráció, és megvan annak is az oka, hogy miért éppen almába szúrták a vasszögeket és nem mondjuk pehelycukorba, inkább összeszedtem, hogy ha nem vasszöget, akkor mégis mit adjunk a gyereknek vashiány ellen.

vas vashiány vérszegénység anémia táplálkozás gyerekek

És persze az sem mindegy, mit mivel eszik a gyerek, hogy a vas felszívódása is optimális legyen.

További olvasnivaló a témában: Börtön járhatna a vegán diétáért?

Töltsd ki az Anyavilág kérdőívét és nyerj! A szabályokat itt találod.

 

Már az egészen kicsi gyerekeknél is előfordulhat vashiány. Azonban szülő legyen a talpán, aki megtalálja azt az ételt, amiben elég vas van, és a gyerek is hajlandó megenni. Mert egy ételnek nagyon sokféle hibája lehet egy gyerek szemében. Például túl puha. Vagy túl kemény. Vagy túlságosan zöld. Vagy nem eléggé zöld. Szóval nehéz ügy ez, megtalálni a keskeny mezsgyét a gyerek által is elfogadott ételek és a megfelelő vasbevitel között.

A vashiány már a kisgyerekek között is gyakori

A statisztikák szerint már a kétévesek között is meglepően nagy (8 százalék) azoknak a kicsiknek az aránya, akiknek szervezete nem jut elegendő vashoz. Pedig a vasra a szervezetnek nagy szüksége van elsősorban a vérsejtek normális képződéséhez. Vas hiányában vérszegénység alakul ki. Erre mondták nagyanyáink egy sápadtabb gyereket látva: Nincs ennek a gyereknek vashiánya?

A vasból a napi szükséglet életkoronként változik:

  • 7−12 hónapos korban 11 milligram
  • 1−3 éves korban 7 milligram
  • 4−8 éves korban 10 milligram

Hem vagy nem-hem, ez itt a kérdés

A vasnak két formája van: a hem és a nem-hem vas. A hem csak vas állati eredetű táplálékokban fordul elő, például a vörös húsokban (pl. marhahús). Ezért van az, hogy vegánok és vegetáriánusok esetén nehezebb biztosítani a szükséges vasmennyiséget, hiszen számukra a hem vas szóba sem jön, csak a nem-hem vasra támaszkodhatnak. Ezek ugyanis bizonyos növényekben is megtalálhatók.

A nem-hem vas esetén további nehézség, hogy kevésbé képes felszívódni a bélből, mint a hem vas. Ez a folyamat gyorsítható ugyan bizonyos praktikákkal, leginkább úgy, hogy a vasat C-vitaminnal együtt visszük be (pl. citrom- vagy narancslé formájában), de még így is 1,8-es szorzóval kell számolni a bevitel kiszámításánál. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a növényi eredetű nem-hem vasból majdnem kétszer annyit kell bevinni, hogy ugyanazt a vasbevitelt biztosítsa, mint egységnyi állati eredetű hem vas.

Töltsd ki az Anyavilág kérdőívét és nyerj! A szabályokat itt találod.

Vasban gazdag ételek tízes toplistája…

  1. Zabkása

Ha egy csészét háromnegyedéig töltünk meg zabkásával, abban körülbelül 5-5,5 milligram vas van. Ezen kívül a zabkása járulékos előnye, hogy növényi rostokban is gazdag, ami segíti az emésztést és a székrekedés megelőzését.

  1. Húsok

Az előbb már érintőlegesen említettem, hogy a hem vas főleg a vörös húsokban van nagy mennyiségben.

  1. Mogyoróvajas kenyér

Bár nagyon „amerikainak” tűnhet, de mogyoróvajat már itthon is lehet kapni, és nagy előnye, hogy a gyerekek általában szeretik. Egy evőkanálnyi mogyoróvajban kb. 0,56 milligram vas van, amit újabb 1 milligrammal megtoldhatunk, ha a mogyoróvajat teljes kiőrlésű kenyérre kenjük.

Figyelem! Mogyoróallergiás gyerek nem kapha mogyoróvajat! (A földimogyoró-allergiáról itt olvashatsz az Anyavilágon.)

  1. Étcsokoládé

Talán meglepő, de az étcsokoládé a vasban leginkább gazdag élelmiszerek egyike: 85 gramm (kb. egy szelet) étcsokoládé 7 milligramm vasat tartalmaz. Ezen kívül az étcsokoládé antioxidánsokban is gazdag.

  1. Tojás

Egy keménytojás elfogyasztásával 1 milligramm vas vihető be. Nem kell persze ennek feltétlenül keménytojásnak lenni, a lágytojás éppúgy megteszi. Ha teljes kiőrlésű kenyérből szendvics készül belőle, ez újabb 1 milligrammot jelent.

  1. Bab és egyéb hüvelyesek

A bab, borsó, lencse, csicseriborsó és társai még az étcsokoládéval is vetekszenek, hiszen a hüvelyesekből egy adag 8 milligramm vassal látja el a szervezetet.

  1. Diófélék

A csonthéjasok – köztük például a kesudió és a pisztácia – kiváló vasforrások, ezen kívül értékes fehérjéket és egyéb alapvetően fontos alkotóelemeket is tartalmaznak.

A diófélékkel azonban óvatosan kell bánni, hiszen kicsi gyerekeknél a légutakba szippantva ulladást okozhat! (Erről korábban itt és itt is írtam az Anyavilágon.)

  1. Halak

Ezt nem nagyon ragozom, bármilyen hal jöhet, makréla, lazac, dobozos tonhal, bármi. Ez utóbbiból egy adagban 1 milligramm vas van. Plusz előny a halakban található ómega-3-zsírsav. Tengeri halak esetén azonban problémát okozhat a halak húsában felhalmozódó higanyszennyeződés.

(Érdekességként mesélem el, hogy ennek klasszikus példája volt az egyik japán szigeten előfordult tömeges higanymérgezés. A nagy számú mérgezés okaként az derült ki, hogya főleg halászatból élő közösség fő tápláléka a hal és egyéb tenger gyümölcsei voltak, és a halak húsában olyan mértékben felhalmozódott a tengervízbe szennyeződésként jutott higany, hogy az már mérgezéses tüneteket okozott.)

  1. Zöldségfélék

No, ez kényes kérdés, mivel a gyerekek általában nem szeretik a zöldségeket. A spenótot pedig különösen nem. E szempontból pech, hogy éppen a spenótban és az egyéb zöld leveles zöldségfélékben van a legtöbb vas.

  1. Gyümölcsök

Különösen aszalt formában van egységnyi mennyiségben sok vas: egy csészényi mazsolában 4 milligram, ugyanennyi aszalt sárgabarackban 3,5 milligramm.

…és a +1

A fentieken kívül minden más élelmiszer jöhet, amit vassal dúsítanak, azaz a gyártás és feldolgozás során mesterségesen vasat adnak hozzá. Nálunk talán még kevésbé bevett gyakrolat, mint például az USA-ban, de például gabonapelyhek esetében van rá példa.

És ha minden kötél szakad, akkor ott vannak a multivitaminok. De mielőtt ilyet adsz a gyereknek, olvasd el ezt: 6 tény, amit nem tudtál a gyermek-multivitaminokról

Töltsd ki az Anyavilág kérdőívét és nyerj! A szabályokat itt találod.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Börtön járhatna a vegán diétáért?

6 tény, amit nem tudtál a gyermek-multivitaminokról

Ne mogyoróvajas szendviccsel fogd be a gyerek száját!

Darabolt szőlőszemek – hogy ne menjen cigányútra a falat

Miért nem menő unottan rágózó focistával reklámozni?

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!