A szülők válása után a gyereknek módot kell adni arra, hogy időnként vagy rendszeresen az apánál aludjanak – javasolják egyes lélekbúvárok. Mások viszont éppen az ellentétes állásponton vannak. Örök vita tárgya, hol legyenek a gyerekek, miután a szülők már nem kívánnak együtt lenni, azaz elválnak. Vitát váltott ki Penelope Leach pszichológusnak, több millió példányszámban eladott gyermeknevelési könyvek szerzőjének ama kijelentése, miszerint bizonyítékok vannak arra, hogy az anyától való szeparáció „zavart okoz az agyi fejlődésben” és „egészségtelen kötődést eredményezhet”, ezért nem jó, ha a gyerek az elvált szülőnél – aki rendszerint az apát jelenti – alszik. De egyetértenek-e ezzel más gyermeknevelési szakemberek is?

Oliver James, klinikai gyermekpszichológus, író, újságíró, televíziós producer és műsorvezető szerint: „Ez természetesen egy jó tanács. Minden bizonyíték arra utal, hogy a kisebb gyermekeket nem szabad elválasztani a legfőbb gondviselőjüktől, aki az esetek többségében az anya. Ha a gyerek valóban erős szálakkal kötődik mindkét szülőjéhez, akkor érdekes kérdés lehet annak kiderítése, hogy valóban sokat számít-e, hogy időnként az apjánál alszik vagy sem. De leginkább az a fontos, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat az elsődleges gondviselővel, mert az valóban befolyásolhatja az agyi fejlődést. Nagyon örülök, hogy Penelope a családjogi szakembereket célozta meg kijelentéseivel, mivel úgy tűnik, viszonylag kevés figyelem fordul arra, hogy a jogi döntések miként hatnak a gyermekek fejlődésére. Hároméves kor után kétségessé válik, hogy károsítja-e a gyermek fejlődését, ha életét két otthon, az apa és az anya otthona között osztja meg, hatéves kor után pedig ezt már nem is érzem problémának.”

A cikk folytatásáért látogass el a NőBlogra!

Tetszett? Lájkolj a Facebookon!