Hamis profilt hoz létre a közösségi oldalon, majd a hamis profilról zaklató üzeneteket ír saját valódi közösségi profiljára. Ép ésszel nem nagyon követhető, hogy egy tini miért tesz ilyet. Pedig nem elszigetelt jelenségről van szó, hiszen egy tavalyi felmérés szerint a megkérdezett gyerekek és fiatalok 6 százaléka elismerte, hogy cselekedett már hasonlót. Beszéljük a digitális önkárosító magatartásról!

önkárosító magatartás digitális önkárosító magatartás internet közösségi médiaNem új jelenség, hogy valaki egy konfliktushelyzetet valamilyen önkárosító magatartással próbál megoldani, felhívni magára környezet figyelmét.

 

A módszerek igen változatosak lehetnek a vagdosástól az önfojtogatáson át a szándékos áramütésig. Ebből a szempontból kritikus időszak a serdülőkor és fiatal felnőttkor közötti átmenet, amikor nemcsak az önkárosító magatartás előfordulása, hanem az ebből adódó halálesetek is megszaporodnak.

Az önkárosítás jelensége tehát nem új, és nem új a cyberbullying jelensége sem, azaz amikor a gyerekek a virtuális térben zaklatják egymást. A digitális világ azonban új terepet kínál az önkárosító magatartásformákhoz, így a real world önkárosítás és a cyberbullying „házasságából” megszületett az, amit a szakemberek digitális önkárosító magatartásnak neveznek.

önkárosító magatartás digitális önkárosító magatartás internet közösségi médiaHamis profil, azonos IP cím, valódi zaklatás

A forgatókönyv egyszerű: a fiatal regisztrál egy profilt hamis adatokkal a közösségi oldalon, majd erről a hamis profilról sértő, zaklató tartalmakat posztol saját valódi közösségi profiljára. E témában klasszikus a 14 éves Hannah Wright története. Hannah öngyilkos lett, felakasztotta magát. Először felmerült a gyanú, hogy az egyik közösségi oldalon őt zaklató trollok kergették a halálba, azonban az Ask.fm oldalon található negatív kommentek IP címét alaposabban megvizsgálva kiderült, hogy azok megegyeznek a kislány IP címével, azaz saját magának írta a gyalázkodó hozzászólásokat. Első pillantásra úgy tűnt, hogy Hannah nem volt hajlamos önsértő magatartásformákra. Az édesapja azonban elmondta a rendőrségi vizsgálat során, hogy halála előtt öt hónappal kislánya egy partin vett részt, ahol kétszer is a falba verte a saját fejét. Akkor az eset kapcsán megszólalt a zaklatás ellen harcoló BeatBullying szóvivője, aki szerint az angol kifejezéssel self-bullyingnek nevezett jelenség rendkívül ritka, hiszen a jótékonysági szervezet 12 éves története alatt még sosem találkozott hasonló esettel.

A digitális önsértő magatartás egyre gyakoribb

Hannah Wright 2014-ben választotta önként a halált. Azóta négy év telt el, és ma már a digitális önsértő magatartás korántsem olyan elszigetelt jelenség, mint ahogyan azt a zaklatás problémájával foglalkozó jótékonysági szervezet képviselője látta.

Egy 2017-es felmérés szerint a gyerekek és fiatalok 6 százaléka számolt be a digitális önsértő magatartás valamilyen formájáról, ami minden 100 fiatal közül hatot jelent! Ez hatalmas szám, még ha első pillantásra viszonylag jelentéktelennek is tűnik. A felmérésben 5500 középiskolást és főiskolást kérdeztek meg arról az USA-ban, hogy gyakoroltak-e digitális önsértést, azaz csináltak-e olyat, hogy anonim profilt regisztráltak a közösségi oldalon, ahonnan aztán derogáló tartalmakat posztoltak a saját valódi profiljukra.

„Ez az eredmény totálisan váratlanuk ért bennünket, még akkor is, ha a cyberbullying témáját csaknem 15 éve kutatjuk – nyilatkozta Sameer Hinduja, a Florida Atlantic University kriminológus professzora. – Mindenkit, köztünk bennünket is sokkolt az eredmény. Most, hogy tudjuk, mi történik, meg kell találnunk a módját, hogyan segíthetnénk ezeken a gyerekeken.”

Miért írogat magának valaki gyalázkodó kommenteket?

A digitális önsértő magatartás okakét többféle okot feltételeznek. Az egyik legfontosabb, hogy a jelenség nem más, mint segítségkérés, cry for help, amikor a gyerek egy konfliktusos helyzetben így próbálja felhívni magára azok figyelmét, akiktől segítséget, problémája megoldását reméli. A másik fontos tényező, hogy sokszor valóban zaklatják társai azt, aki a digitális önsértő magatartásban látja aztán a megoldást. A tényleges zaklatás azonban sokszor nem ennyire nyilvánvaló, nem ennyire a környezet szeme láttára történik, és a zaklatás áldozata erre a rejtett zaklatásra akarja ráirányítani a figyelmét azzal, hogy aztán lényegében saját magát zaklatja a közösségi oldalon.

Arról van tehát szó, hogy az önsértő magatartás régóta jelen lévő problémája tevődött át a virtuális térbe, új terepet kínálva az önsértő magatartásformákhoz.

Hogyan veheti észre a szülő a digitális önsértő magatartást?

Ez azért nehéz kérdés, mert azzal, hogy a fiatal a közösségi oldalon dolgozik saját maga ellen, egy olyan terepet választ, ahol a szülők generációja még kevésbé magabiztosan mozog. A különböző útmutatók sok „okos” tanácsot adnak, felsorolva azokat a gyanújeleket, melyek láttán gondolni kell digitális önsértő magatartásra. Ezeket most azért nem idézem ide, mert lényegében semmi újat nem mondanak ahhoz képest, hogyan vegyük észre, hogy a gyerekkel valami nincs rendben (étvágytalanná válik, megszűnik érdeklődése a társas tevékenységek iránt, visszhúzódik a családtól és a baráti körtől, rosszul alszik, blablablabla…). Ami mögött állhat digitális önsértő magatartás és még vagy ezerféle egyéb lelki probléma is.

Megint csak azt mondom, hogy figyelni, meghallgatni, megérteni, együttérezni és beszélgetni, beszélgetni és beszélgetni.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

 

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!