Május nyolcadika van, a Petefészekrák Világnapja. Ebből az alkalomból ismerjetek meg egy angol diáklányt, aki kezdetben nem tulajdonított nagy jelentőséget annak, hogy hasa puffadni kezdett. A sok gyorséttermi kaját okolta panaszaiért, no meg azt, hogy az utóbb időben elhanyagolta az edzéseket. Amikor tünetei nem szűntek, sőt súlyosbodtak, orvoshoz fordult, ahol kiderült, hogy minden baját egy golflabda nagyságú petefészekdaganat okozza.

petefészekrák petefészekrák világnapja

A petefészekrák alattomos, mert nincs olyan tünete, mely alapján azonnal petefészekrákra kellene gondolnunk. Ezért aztán inkább mindig legyen ott az a bizonyos kis bogár a fülünkben, ha valami szokatlant tapasztalunk.

 

Mennyit tudsz a mellrák és a nőgyógyászati rákok szűréséről?

Antibiotikummal hazaküldték, pedig petefészekrákja volt…

A 19 éves Seren Hughes éppen elkezdte az egyetem első évét, amikor azt tapasztalta, hogy az utóbb időben a hasa mintha kissé jobban puffadna, mint máskor, meg úgy egyébként sem érezte a topon magát. Elsőre semmi rosszra nem gondolt, csak arra, hogy az egyetem megkezdése okozta izgalom lehet az oka a mindennek, a sok gyorséttermi kaja, a szokásosnál több éjszakai bulizás. Mindig is egészségtudatos életet élt, rendszeresen látogatta az edzőtermet, de mostanában ez is sokszor kimaradt. Elkezdett hát odafigyelni magára, az étkezésére, és az edzőteremben is belehúzott egy kicsit. a panaszai azonban nemhogy javultak volna, hanem tovább súlyosbodtak.

Felkereste hát a háziorvosát, aki elvégzett pár vizsgálatot, majd másnap érkezett a hívás, hogy a lány sürgősen menjen be a helyi kórházba további vizsgálatok céljából. Ezek aztán egyértelműen bizonyították, hogy a tünetek mögött valójában egy golflabdányi daganat áll a bal oldali petefészekben, mely miatt műtét és kemoterápia történt.

petefészekrák petefészekrák világnapjaSerennek szerencséje volt

Hogy egy béna szójátékkal éljek, Serennek szerencséje volt, hiszen a háziorvosa azonnal komolyan vette a panaszokat és nem késlekedett a szükséges vizsgálatok elvégzésével. Nem mindenki ilyen szerencsés azonban, mert a Petefészekrák Világnapja alkalmából közzétett brit felmérés szerint például sok beteg jelentős időveszteséget szenved el amiatt, hogy a háziorvos nem veszi komolyan a panaszokat, nem egyszer valamilyen banális betegséget tételez fel a tünetek mögött. Egy 57 éves nő például elmesélte, hogy először felfázással, majd ételintoleranciával kezelték, mire végül kiderült a petefészekrák. És közben persze telt az értékes idő…

A semmitmondó, jellegtelen panaszok nagy szerepet játszanak abban, hogy a petefészekrák az esetek jelentős részében már csak későn, előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, amikor a gyógyulási esélyek már sokkal rosszabbak. A korai stádiumban felismert esetek aránya mindössze valahol 20 és 30 százalék között van.

Tehát sem a betegek, sem az orvosok nem gondolnak idejekorán a petefészekrák lehetőségére. Pedig ha hamarább megszólalna a vészcsengő…

Mikor gondoljunk petefészekrákra?

A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy az esetek 80 százalékában (tehát 100-ból 80 esetben, ami hatalmas arány!) a betegség a felfedezésekor már előrehaladott stádiumú, 100-ból 60 esetben ilyenkor már nemcsak a petefészekben van jelen a rák, hanem távolabbi szervekben is. Ezért van az, hogy a petefészekrák túlélése korai stádiumban 90 százalék körül van (azaz 100 közül 90 beteg 5 év múlva is életben van), addig az előrehaladott stádiumú betegeknél ez az arány egyharmadára, 30 százalékra csökken.

A daganat először legtöbbször emésztőszervi tüneteket okoz azáltal, hogy a gyomrot és a beleket el-, illetve összenyomja. Jellemző lehet a puffadás vagy az, hogy a beteg már néhány falat elfogyasztása után úgy érzi, hogy pukkadásig jóllakott.

Előfordulhat étvágytalanság és fogyás is, ami mindenképpen gyanút kell, hogy keltsen, ha tartósan fennáll vagy súlyosbodik.

Viszonylag gyakori tünet a haskörfogat növekedése, melyet az okoz, hogy ha a ráksejtek megjelennek a hashártyán, a hasban folyadék (orvosi néven aszcitesz) szaporodik fel. Ilyenkor a beteg azt veszi észre, hogy anélkül, hogy összességében testesebb lenne, sőt talán még fogy is, a nadrágok-szoknyák egyre szűkebben csípőben és derékban, és mind kijjebb kell engedni a ruhaöveket és nadrágszíjakat is.

Hát akkor szűrjünk! Vagy mégse?

Ha a tünetek nem irányadóak, akkor logikus gondolatnak tűnik a mellrákhoz vagy méhnyakrákhoz hasonló általános szűrési protokoll bevezetése. Ezzel azonban az a baj, hogy olyan módszer nem létezik, mellyel költséghatékonyan, nagy számban lehetne szűrni a nőket.

Egy lehetőség lenne (elméletileg) az úgynevezett tumormarkerek (a petefészekrák esetében például a CA-125) mérése, melynek szintje petefészekrákban jelentősen megemelkedik. Ez azonban szintén nem alkalmas tömeges szűrésre, inkább már felmerült gyanú esetén a petefészekrák diagnózisának megerősítésére, kétes esetekben más betegségektől való elkülönítésre, a petefészekrákban alkalmazott kezelés hatásának felmérésére, illetve igazolt petefészekrák terápiáját követően a betegség kiújulásának korai felismerésére használják.

Senki nem ismeri annyira a nő testét, mint ő saját maga

Az egyetlen tanács, amit adhatunk, hogy senki nem ismeri annyira a nő testét, mint ő saját maga. Ha bárki azt érzi, hogy valami nincs rendben, akkor ez azért van, mert valami tényleg nincs rendben.

Ma van a Petefészekrák Világnapja.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Mit kell tudni a mellrák és a nőgyógyászati rákok szűréséről?

Hatalmas kártérítés petefészekrákért – de kell-e félni a babahintőportól?

Antibiotikummal hazaküldték, pedig petefészekrákja volt…

Mennyit tudsz a mellrák és a nőgyógyászati rákok szűréséről?

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!