Mostantól nem bíróság és börtön vár a drogdílerekre, hanem szakmát tanulhatnak, ingyen jogosítványt szerezhetnek, sőt akár edzőtermi bérlethez is juthatnak. ezen kívül motivációs előadásokon is részt vehetnek. Egyetlen feltétel van: nem kaphatják őket ismét kábítószer árusításán, máskülönben ugrik minden, és tényleg jöhet a bíróság és a börtön.

drog kábítószer drogdíler

Az új programtól az ördögi kör megszakítását remélik. És persze nem is mindenkinek járnak a kedvezmények.

További tartalmakért kattints az Anyavilág főoldalára!

 

Fiatalkori drogozás: Izlandon ismerik a titkot

Ha ki akarod próbálni a drogot, hozd haza, csináljuk együtt!

A bristoli rendőrség új programja kizárólag a 16 és 21 éves kor közötti drogdílereknek szól, és abból a felismerésből született, hogy ha valaki ilyen fiatal korban bekerül a börtönbe, akkor jó eséllyel egy életre megpecsételődött a sorsa. Ezért a Call in Scheme mindenekelőtt azt hivatott megakadályozni, hogy a fiatal egy olyan közegben legyen kénytelen eltölteni 1-2-3, akárhány évet, ahol egészen biztosan semmit nem tanul azon kívül, hogy a dörzsölt öreg börtönlakóktól megismerhet minden olyan praktikát, ötlete és trükköt, hogyan lehet munka nélkül is jól élni, és mindezt persze úgy, hogy minél kisebb eséllyel kerüljön kapják el a zsaruk és kerüljön vissza a börtönbe.

Az egyelőre próbaként elindított program célja ugyancsak az, hogy a fiatal sem rövid, sem hosszú távon ne kerüljön vissza a börtönbe, de ezt egészen más úton szeretnék elérni. Ennek értelmében a fiatal a 6−9 hónapos program alatt szakmát tanulhat és más képességeket is szerezhet, ami a munkába álláshoz szükséges: például megszerezheti a jogosítvány vagy angol órákon vehet részt. Igen, erre is szükség van, hiszen a drogdílerkedésen elkapott fiatalok jelentős része még az ország nyelvét sem beszéli. Emellett egyéb lehetőségek is rendelkezésre állnak, például az állam költségén edzőtermi bérlethez juthat vagy motivációs előadásokon vehet részt.

A programot nevezhetjük egyfajta próbaidőnek is, hiszen ha a programban részt vevőket ismét drogdílerkedésen kapják, akkor ugrott minden, az elkövetőnek bíróság elé kell állnia, aki kiszabja a drogdílerkedésért kiszabható börtönbüntetést.

A program kitalálói azonban reménykednek abban, hogy erre minél ritkábban kerül sor. A Call in Scheme program kimondott célja ugyanis, hogy megszakítsa azt az ördögi kört, melyben a fiatal bűnt követ el, amiért börtönbe küldik, ahonnan kikerülve – és már a zárkatársak „tudásával” is felvértezve – ismét csak nem becsületes munkával keresi a boldogulás és megélhetés útját, ami újra a börtönben vezet. És újra és újra.

Izlandon a drogos fiataloknak indítottak programot

Izlandon a másik végéről, a fogyasztók oldaláról igyekeznek megfogni a fiatalkori drogozás problémáját. Az elv azonban ugyanaz, mint Bristolban: társadalmilag elfogadott alternatívát kínálni a drog helyett.

Izlandon 1992-ben végeztek egy felmérést, melyben 14−16 éves kamaszokat kérdeztek káros szenvedélyeikről. A kép lesújtó volt: már ilyen fiatalon 25 százalékuk naponta dohányzott, és 40 százalék felett volt azok aránya, akik saját bevallásuk az utóbbi egy hónapban legalább egyszer részegre itták magukat.

Mára azonban nagyot változott a kép, ezzel az európai listán az izlandi kamaszok a „legtisztábbak”: az utóbbi hónapban legalább egyszer részeg 15−16 évesek aránya 1998 és 2016 között 42 százalékról 5 százalékra. a füves cigit kipróbálók aránya 17 százalékról 7 százalékra, a naponta dohányzók aránya 23 százalékról 3 százalékra csökkent.

A stratégia kialakításához az amerikai pszichológia professzort, Harvey Milkmant, illetve annak elméletét hívták segítségül. Milkman professzor azt mondja, hogy a kábítószer és az alkohol nem más, mint eszköz az embereknek a stressz leküzdésére, illetve hogy az egyes személyek attól függően választanak maguknak „gyorsító” vagy „lassító, nyugtató” élvezeti szereket, hogy milyen módszereket részesítenek előnyben a stresszel való megküzdéshez. A heroin például eltompítja a használóját, míg a speed, a kokain és más stimuláló szerek felpörgetik.

Milkman professzornak arra is van elképzelése, miért nem érik el céljukat a drogprevenciós előadások a fiatalok körében: „A fő ok, amiért a drogedukáció nem működik, az az, hogy senki nem figyel rájuk” – állítja. Véleménye szerint formális felvilágosítás helyett inkább fel kell kínálni a gyerekeknek valamilyen elfoglaltságot, amit jobb, élvezetesebb csinálni, mint drogozni vagy inni. Ez lehet zenetanulás, tánc, hiphop, képzőművészet, harcművészet, bármi.

Az izlandi modellről itt olvashatsz részletesebben.

És hogy hogyan beszélj a gyerekkel a drogozásról? Ezt itt egy ausztrál színész módszere, de én inkább ezt ajánlom.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Fiatalkori drogozás: Izlandon ismerik a titkot

Ha ki akarod próbálni a drogot, hozd haza, csináljuk együtt!

Kilencévesek árulnak drogot a suliban

Hegyibeszéd helyett: hogyan beszéljünk a drogokról a gyerekkel?

Barangoljuk végig Európa nagyvárosait a drog nyomában!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!