Egy szokatlan per tart éppen a vége felé egy londoni bíróságon, melynek az a tétje, hogy egy értelmileg sérült huszonéves nőn elvégezhetik-e az orvosok az abortuszt. Az elsőfokú bíróság engedélyt adott erre, ám a leendő nagymama fellebbezése nyomán a másodfokú bíróság megtiltotta az abortuszt.

abortusz vallás nigéria igbók

Az esetet azért tartottam érdekesnek bemutatni, mert jól példázza, hányféle érdek, vélemény, hit és szakmai szempont érvényesül, amikor egy ilyen ügyben döntést kell hozni. És csak az idő dönti el, mi a jó döntés és mi a rossz döntés. Nem mellesleg, ha eddig nem tudtad, most megtudhatod, kik azok az igbók.

 

További tartalmakért kattints az Anyavilág főoldalára!

Előbbre való-e a hit a gyógyításnál?

Otthonszülés után most itt az otthonabortusz?

A sajtóban − személyiségi jogokra hivatkozva − pontosan meg nem nevezett helyen, de valahol London közelében lévő kórház vezetősége azzal fordult a bírósághoz, hogy ítéletében engedélyezze, hogy az általuk gondozott, értelmileg sérült, súlyos hangulatzavarban szenvedő huszonéves nő terhességét – ami egyébként már a 22. hétben jár – megszakíthassák. Indokként azt terjesztették elő, hogy a terhesség és a szülés (jó eséllyel császármetszés) súlyosan ronthatja a betegük állapotát. Ráadásul a baba is eleve hátrányos helyzetbe születne, mert az anya valószínűleg nem tudná ellátni, ezért állami gondozásba kellene adni. Az orvosok megítélése szerint az anya számára kisebb megrázkódtatást jelentene a terhesség elveszítése, mint ha megszülné a babát, akit aztán azonnal el is vennének tőle.

Elsőfokú ítéletében egy londoni bíróság helyt adott a kórházvezetés kérésének, és engedélyezték az abortusz elvégzését. Itt lépett be azonban a fiatal nő édesanyja, a leendő nagymama, aki hithű katolikus, és azt mondja, hogy sem neveltetésével, sem értékítéletével, sem keresztény hitével nem egyeztethető össze a magzat megölése. Biztosította a bíróságot arról, hogy ő vállalja a baba felnevelését, amennyiben a lánya erre nem lesz képes vagy hajlandó. A sajtóban megjelent hírek szerint az anya egyébként a nigériai igbó közösség tagja.

Kik azok az igbók?

Nigéria politikai értelemben két részre oszlik, az északi országrészben inkább iszlám vallású, míg gazdaságilag fejlettebb, iskolázottabb déli részben az igbók élnek. Az igbókról röviden azt érdemes tudni, hogy eredetileg egy politikailag meglehetősen széttagolt csoport volt. Történetünk szempontjából annyi az érdekes, hogy amikor a XIX. században a fuláni törzsek szent háborút indítottak az iszlám elterjesztéséért, az igbók ellenálltak az iszlamizációnak, és a XX. elején, egészen pontosan 1914-ben bekövetkezett brit gyarmatosítás során kialakult egy keresztény vallású közösség, mely a gyarmatbirodalom felbomlása után is megőrizte erős etnikai és vallási identitását.

De visszatérve az eredeti történethez, az elsőfokú ítélet után bárki azt gondolhatta, hogy ezzel meg is oldódik minden, hiszen az abortuszt engedélyező bírósági ítélet mögött is érthető és méltányolható érvek álltak. A másodfokú bíróság azonban megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és kimondta, hogy az orvosok nem végezhetik el az abortuszt a mentálisan sérült fiatal nőn. Indoklásukban egyrészt arra hivatkoztak, hogy a törvények a terhesség 24. hetéig engedélyezik a terhesség megszakítását, másrészt a mentális betegekre vonatkozó szabályokat és törvényeket vették figyelembe.

Nem könnyű döntés, az biztos. És sajnos tipikusan az a történet, amiből egyetlen szereplő sem tud jól kijönni. Leginkább a baba nem. Aki még meg sem született. De meg fog születni.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Előbbre való-e a hit a gyógyításnál?

Hosszú út hazáig − Írország az abortusztörvényről szavaz

Ferenc pápa hazájában elbukott az abortusz ügye

Otthonszülés után most itt az otthonabortusz?

A Gucci is az abortusz mellett voksol

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!