A múltkor egy kvízt hoztam, melyben 12, a napvédelemmel kapcsolatos állításról kellett eldöntened, hogy igaz állítás vagy csak tévhit, mítosz. Nagyon sokan kitöltöttétek a tesztet, ha te nem tartozol közéjük, akkor ide kattintva megteheted.

fényvédelem[-] melanóma[-] napfény[-] napsugárzás[-] uva[-] uvb[-]

Pár napja érkeztem a helyes válaszok első felével, lássuk, mi igaz a második hat állítás közül!

 

További olvasnivaló a témában: Mindent tudsz a napvédelemről? Igaz vagy hamis?

Az alapozó és az egyéb sminktermékek megfelelően védik az arcot a napfény káros hatásaival szemben.

Hamis.

Az állítás tartalmaz némi részigazságot, hiszen az arcot fedő smink minimálisan védelmet nyújt a bőr számára, különösen akkor, ha az adott termék fényvédő anyagot is tartalmaz. Azt azonban korántsem állíthatjuk, hogy ez a védelem elegendő lenne. Arról nem is szólva, hogy a bőrgyógyászok egyáltalán nem javasolják a sminkben napozást, mert ez többet árt a bőrnek, mint amennyi minimális védelmet esetleg nyújt.

Naptej vagy napolaj használata mellett is lehet szép barna színt szerezni.

Igaz.

Sokan azért ódzkodnak a fényvédő termékek használatától, mert attól félnek, hogy így nem sikerül megszerezni a hőn áhított barnaságot. Bár a naptejek és napolajok kiszűrik az UVA és UVB sugárzás jelentős részét, valamennyi sugárzás így is jut a bőrre, aminek lebarnulás az eredménye. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a barnulás voltaképpen a bőr védekező reakciója a napsugárzással szemben, ezért ha valaki tényleg meg akarja óvni a bőrét a barnaságtól, akkor fényvédő készítményekkel és testet fedő ruházattal is óvja bőrét a napfénytől.

A Napból érkező sugárzás egyes komponensei nem azonos mértékben károsítják a bőrt.

Igaz.

Sokan hiszik, hogy a napsugárzás valami egységes, egynemű valami, holott alapvetően kétféle komponensből, az UVA és UVB sugárzásból tevődik össze. Ezek kiszűrésére különféle anyagok szolgálnak a fényvédő termékekben, például titánium-dioxid vagy cink-dioxid, melyek az UVA és UVB sugarakat is kiszűrik. Ezen kívül más aktív komponens is lehet a naptejekben, napolajokban, melyek eltérő mechanizmus révén (például kémiai blokkolással) fejtik ki protektív hatásukat. A fényvédő hatás mértékének meghatározására szolgál a fényvédő faktor (SPF), melyet minden terméken feltüntetnek. A szakemberek szerint 15-ös SPF alatt nem is érdemes használni fényvédőt, de erős napfényben ennél jóval magasabb fényvédő faktorra is szükség lehet.

A naptejekkel, napolajokkal és egyéb napvédő termékekkel elegendő naponta egyszer bekenni a testet.

Hamis.

Sokan úgy használják a fényvédőket, hogy reggel jól bekenik magukat, aztán úgy gondolják, hogy ezzel aznapra le is tudták a dolgot. Pedig a naptej viszonylag rövid idő alatt beszívódik, letörlődik, az izzadság által lemosódik a bőrről, illetve aktív hatóanyaga lebomlik. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy 2-4 óránként kenjük újra a bőrünket. Különösen igaz ez, ha közben vízben is tartózkodunk rövidebb-hosszabb ideig.

Nem minden napvédő termék (tej, krém, olaj stb.) vízálló.

Igaz.

Vannak olyan napvédő termékek, melyeken feltüntetik, hogy ellenállnak a víznek vagy izzadságnak, ezeket elsősorban sortoláshoz ajánlják. Az igazság az, hogy ezekkel az állításokkal a gyártók valójában túlértékelik terméküket, hiszen ez csak bizonyos mértékig állja meg a helyét. Tehát ezeket is időről-időre újra kell kenni, különösen úszás vagy fürdés után.

A naptejeket, napolajokat bármeddig lehet használni szavatossági idejük korlátlan.

Hamis.

Súlyos tévedés, hiszen mint minden kozmetikai terméknek, úgy a naptejeknek, napkrémeknek és napolajoknak is van lejárati idejük. Bizonyos idő eltelte után aktív összetevőjük lebomlik, elveszíti védő hatását, ezért lejárt szavatosságú terméket akkor sem szabad használni, ha a krém vagy tej egyébként még használhatónak tűnik, nincs rossz szaga, nem változott meg az állaga stb.

+1: A melanómáról

A melanóma a bőr festéktartalmú sejtjeiből, az úgynevezett melanocitákból kiinduló rákbetegség, mely elsősorban a 45-50 éves korosztályt érinti (tehát eleve nem az idős kor betegsége), de a betegek között riasztóan nagy arányban vannak egészen fiatalok, huszon-harmincévesek is. Az utóbbi időben ugrásszerűen megemelkedett a melanómás betegek száma, melyben egyértelműen közrejátszik a napfényhatás. A napfényben lévő ártalmas ultraibolya (UV) sugaraknak és ezen belül is a leégésnek kétségbevonhatatlan a szerepe a festékes bőrdaganat kialakulásában.

Azt szokás mondani, hogy "a bőr nem felejt", ami azt jelenti, hogy a bőrt egész életünkben ért napsugárzás hatásai összeadódnak, így a kifejezett és tartós napfényhatás, a többszöri leégéssel együtt, így vezet később melanóma kialakulásához.

A fentiekből egyenesen következik, hogy a melanóma ellen az véd legjobban, ha védekezünk a napfény hatása ellen.

A poszt első részéért ide kattints!

Forrás: Medical News Today

Fotó: Getty Images

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!