Egy most megjelent vizsgálat arra figyelmeztet, hogy fokozottan veszélyeztetettek a petefészekrák szempontjából azok a nők, akinél az átlagosnál kisebb számban vannak jelen a normális hüvelyflóra részét képező úgynevezett laktobacillusok. Azt is megfigyelték, hogy az örökletes petefészekrákra hajlamosító genetikai eltérés jelenlétében ugyancsak kevesebb „jó” baktérium van jelen a hüvelyben.

petefészekrák laktobacillus

E genetikai eltérés, az úgynevezett BRCA1-mutáció meglétekor például 42-szeresére emelkedik annak kockázata, hogy az adott nő petefészekrákban betegszik meg.

További tartalmakért kattints az Anyavilág főoldalára!

 

 

A banális panasz petefészekrák jele is lehet!

Antibiotikummal hazaküldték, pedig petefészekrákja volt…

A laktobacillusok alapvető szerepet játszanak a hüvely normális savas közegének fenntartásában, és ez a savas közeg gátolja a fertőzéseket okozó „rossz” baktériumok elszaporodását. E megfigyelés birtokában talán már hamarosan olyan új szűrővizsgálati módszer kifejlesztésére nyílhat lehetőség, melynek segítségével akár egy egyszerű hüvelykenet vizsgálata alapján azonosíthatók a petefészerék szempontjából különösen veszélyeztetett nők.

A University College London által végzett vizsgálattal kapcsolatban a vizsgálat vezetője, Martin Widschwendter professzor kiemelte, hogy ez volt az első alkalom, amikor sikerült bizonyítania, hogy a petefészekrákra hajlamosítható genetikai eltérés, BRCA1-mutáció jelenlétekor megváltozik a hüvely normális baktériumflórájának az összetétele. „Egyelőre nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy a hüvelyben élő „jó” baktériumok számának vezet a petefészekrák kockázatának emelkedéséhez, de feltehetőleg ez a helyzet, és korábbi vizsgálatok is ezt látszanak megerősíteni. Bizonyítottnak látszik, hogy a „jó” baktériumok számának megfogyatkozása – például az intimhigiénés termékek túlzásba vitt használata következtében – kedvez a petefészekrák kialakulásának.

Nagy előrelépést jelentene, ha sikerülne kifejleszteni egy szűrőmódszert a petefészekrák szempontjából különösen veszélyeztetett nők kiszűrésére, egy olyan egyszerű, gyors, olcsó és nagy tömegben végezhető szűrővizsgálatot, mellyel azonosíthatók lennének azok a nők, akik a petefészekrák fokozott kockázata miatt szorosabb nyomonkövetésre szorulnak. A petefészekrák esetében ugyanis éppen egy ilyen szűrővizsgálat hiánya jelenti a legnagyobb problémát. Van ugyan egy úgynevezett tumormarker-vizsgálat, mely alkalmas lenen a célra, nagy tömegben, az átlagnépességben azonban nem végezhető kellő költséghatékonysággal. Jórészt ez az oka, hogy a petefészekrákot szokás „néma gyilkosnak” is nevezni, mivel jellegzetes tüneteket nem okoz, ezért az esetek legnagyobb részében már csak előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, amikor a gyógyulási és túlélési esélyek már drámai mértékben megfogyatkoznak. És ugyanerre a tényre vezethető vissza az is, hogy bár a rákdiagnosztikában és -gyógyításban hatalmas előrelépések történtek az elmúlt években-évtizedekben, a petefészekrák túlélési arányait nem sikerült számottevő mértékben javítani.

A petefészekrák alattomosan támad

És ha már így van, akkor nagyon fontos, hogy már korán felfigyeljünk a petefészekrákra figyelmeztető jellegzetes korai tünetekre – gondolhatnánk. A petefészekrákkal azonban éppen az a másik nagy probléma, hogy nincsenek jellegzetes tünetei, étvágytalanság, fogyás, egy kis fájdalom itt-ott, gyakori puffadás, esetlen a haskörfogat növekedése, amiről sokszor csak annyit állapítanak meg bosszankodva betegek, hogy „megint híztam”, és ezzel eggyel kijjebb állítják a ruha övét vagy egy számmal bővebb szoknyát vagy nadrágot vásárolnak a régi helyett.

Mikor gondoljunk petefészekrákra?

A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy az esetek 80 százalékában (tehát 100-ból 80 esetben, ami hatalmas arány!) a betegség a felfedezésekor már előrehaladott stádiumú, 100-ból 60 esetben ilyenkor már nemcsak a petefészekben van jelen a rák, hanem távolabbi szervekben is. Ezért van az, hogy a petefészekrák túlélése korai stádiumban 90 százalék körül van (azaz 100 közül 90 beteg 5 év múlva is életben van), addig az előrehaladott stádiumú betegeknél ez az arány egyharmadára, 30 százalékra csökken.

A daganat terjedését elősegíti, hogy a kismedence egy tálhoz hasonlít, melyben a daganat elég nagyra növekedhet anélkül, hogy tüneteket okozna vagy a beteg észlelné, hogy baj van.

A daganat először legtöbbször emésztőszervi tüneteket okoz azáltal, hogy a gyomrot és a beleket el-, illetve összenyomja. Jellemző lehet a puffadás vagy az, hogy a beteg már néhány falat elfogyasztása után úgy érzi, hogy pukkadásig jóllakott.

Előfordulhat étvágytalanság és fogyás is, ami mindenképpen gyanút kell, hogy keltsen, ha tartósan fennáll vagy súlyosbodik.

Viszonylag gyakori tünet a haskörfogat növekedése, melyet az okoz, hogy ha a ráksejtek megjelennek a hashártyán, a hasban folyadék (orvosi néven aszcitesz) szaporodik fel. Ilyenkor a beteg azt veszi észre, hogy anélkül, hogy összességében testesebb lenne, sőt talán még fogy is, a nadrágok-szoknyák egyre szűkebben csípőben és derékban, és mind kijjebb kell engedni a ruhaöveket és nadrágszíjakat is.

Fotó: Dreamstime

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Mit kell tudni a mellrák és a nőgyógyászati rákok szűréséről?

Mennyit tudsz a mellrák és a nőgyógyászati rákok szűréséről?

Hatalmas kártérítés petefészekrákért – de kell-e félni a babahintőportól?

Antibiotikummal hazaküldték, pedig petefészekrákja volt…

A banális panasz petefészekrák jele is lehet!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!