Azt szokták mondani, hogy ha valaki a várandóssága alatt nem szokik le káros szokásairól, akkor soha. Az anyaság ugyanis akkor a lökést adhat a „jó útra” téréshez, amilyen nagy hatású esemény nem sok van egy nő életében. A terhesség alatti drogfogyasztás ennek ellenére világszerte probléma, és nincs ez másként nálunk sem.

terhesség várandósság koffein nikotin alkohol

A minap egy drogrehabilitációs kampány keretében egy remek összefoglaló anyagot kaptam azzal, hogy lehetőség szerint tegyen közzé valamilyen formában az Anyavilág oldalán. Örömmel teszek eleget a felkérésnek.

 

További tartalmakért kattints az Anyavilág főoldalára!

A poszt első részét itt találod.

A poszt első részében olyan drogokról volt szó, melyeket a közvélekedés is a kábítószerek közé sorol. Most azokat az anyagokat vesszük sorra, melyeket sokan nem tekintenek a várandósság során veszélyes anyagok közé legyen az orvos által receptre felírt fájdalomcsillapító vagy éppen a dohányzás.

„Társadalmilag elfogadott”, vényre kapható és egyéb legális szerek

Az illegális drogok esetében viszonylag könnyebb elfogadtatni azt, hogy a terhesség alatt nem javasolt ezek használata. Az életünkben vannak azonban egyéb olyan legális szerek, melyek befolyásolhatják a várandósságot.

Koffein

A statisztikák megoszlanak a tekintetben, hogy a lakosság hány százaléka fogyaszt rendszeresen kávét, de az iparilag fejlett országokban ez mindenképpen valahol 50 százalék felett van. Éppen ezért irreális elvárás lenne azt gondolni, hogy a várandósok teljesen felhagynak a kávéivással.

Az American Pregnancy Association (APA, Amerikai Terhesség Társaság) rámutatott, hogy koffein hatására emelkedik a vérnyomás és szaporává válik a szívműködés, márpedig ezek egyike sem kedvező a várandósság alatt. Ezen túlmenően a koffein a magzatra is hat, megváltozik mozgásának normális „mintázata”, olyankor is ébren van, amikor egyébként alvási fázisban lenne (az alvás- ébrenlét periódusa valamikor a 26. hét körül kezd elkülönülni a babánál), ezzel sokszor az anyát is ébren tartja. Arra vonatkozóan, hogy a nagy mennyiségű koffeinfogyasztás önmagában okozna-e születési defektusok vagy vetélést, nincsenek egyértelmű adatok. Azt szokás mondani, hogy napi 150 milligramm és 300 milligramm közötti napi koffein fogyasztás még viszonylag biztonságosnak tekinthető. Ehhez azt kell tudni, hogy egy csésze kávé körülbelül 95 milligramm koffeint tartalmaz, tehát naponta legfeljebb 2-3 csésze kávéról beszélünk. Fontos azonban tisztában lenni azzal is, hogy koffeint nemcsak a kávé, hanem például a kóla és az energiaitalok is tartalmaznak, ezt is hozzá kell számítani a napi koffeinfogyasztáshoz. A különböző italok koffeintartalma az italok palackján vagy dobozán minden esetben megtalálható. Ugyancsak van kisebb mennyiségű koffein a csokoládéban, valamint többféle olyan, vény nélkül kapható gyógyszerben, melyet például fejfájásra kínálnak a patikák.

Alkohol

A várandósság alatti alkoholfogyasztás legsúlyosabb következménye az úgynevezett magzati alkohol szindróma, melynek kockázata annál nagyobb, minél nagyobb mennyiségben fogyaszt terhessége alatt alkoholt az anya. Ebből a szempontból az úgynevezett rohamivás („binge drinking”) a legveszélyesebb, amikor valaki hirtelen nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt el (a „nagy mennyiség” fogalma pedig azt jelenti, hogy egy alkalommal háromnál több ital fogy). Az alkoholfogyasztásnak különösen kritikus a hatása az első trimeszterben, hiszen ebben az időszakban kezdődik meg az egyes szervek, szervrendszerek kialakulása, ezért az alkohol ilyenkor képes a legnagyobb pusztítást véghez vinni a magzat fejlődő szervezetében.

A magzati alkohol szindrómával született újszülötteknél gyakoriak az emocionális nehézségek, gondot okoz számukra a megértés, a figyelem, a memória és a kommunikáció. Ezen túlmenően, a magzati életben elszenvedett alkoholhatás befolyásolhatja a későbbi iskolai teljesítményt is, ez pedig a munkához jutási esélyek révén kihat a gyermek egész későbbi életére.

Mindezek fényében az úgynevezett rohamivás egyértelműen mellőzendő a várandósság alatt. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos anyagok azt is mindig hangsúlyozzák, hogy nem ismert egy olyan konkrét alkoholmennyiség, mely alatt teljes bizonyossággal biztonságosak lennének a szeszes italok, az efeletti mennyiség pedig káros. Éppen ezért az szokott lenni az általános tanács, hogy a várandós lehetőleg minden alkoholfogyasztástól tartózkodjon.

Elvégre az alkohol mégsem víz vagy levegő, ami nélkül nem lehetne élni.

Nikotin

A statisztikák ugyancsak változó arányban adják meg a várandósság alatt is dohányzó nők arányát. Én egy olyan statisztikát olvastam, mely szerint a várandósok 16 százaléka, tehát körülbelül minden hatodik nő dohányzik a terhessége alatt is. Aminek az a különös veszélye, hogy a magzat szervezetében akár a többszöröse is mérhető az anyai nikotinszintnek. Ráadásul a nikotin csak egy a több ezer káros vegyi anyag közül, mely a cigarettában és annak égéstermékeiben megtalálható. Ezek például szűkítik az ereket, melynek következtében kevesebb oxigénhez és tápanyaghoz jut a fejlődő magzat, ez pedig elsősorban az agy és a tüdő fejlődését károsítja.

A dohányos anyák gyermekei között gyakrabban fordulnak elő bizonyos fejlődési rendellenességek, például ajak- vagy szájpadhasadék, koraszülés, vetélés vagy kis születési súly. Ezen túlmenően a terhesség alatti dohányzást is felelőssé teszik a hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS) gyakoribb előfordulásáért. A dohányzással terhelt várandósságok csaknem 2-3-szoros valószínűséggel végződnek halvaszületéssel, és a várandósság alatti dohányzás a csecsemőhalálozások egy részében is szerepet játszik.

Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a passzív dohányzással a szervezetbe jutó nikotinnak is ugyanolyan negatív következményei vannak, mint ha a várandós maga dohányzik. Ilyen esetekben gyakoribb a halvaszülés, a koraszülés és a kis születési súly; az ilyen terhességből született gyermekek között pedig gyakoribb az asztma, a légzési nehézségek és a fülfertőzések.

Fontos kitérni az elektromos cigaretták (e-cigaretták) kérdésére is, hiszen a várandósok némelyike abban a hitben tér át a dohányzásnak erre a formájára, hogy ez egészségesebb. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek a, hogy az e-cigaretták is tartalmaznak nikotint, ezért káros hatásukban nem térnek el a hagyományos cigarettáktól.

Vényköteles fájdalomcsillapítók

A vényköteles fájdalomcsillapítók közül elsősorban az úgynevezett opioid (opiát) tartalmú (aza ópiumszármazék) készítmények érdemelnek kiemelt figyelmet, például a kodein, az oxikodon, a hidrokodon és a morfin. Ezeknek a szereknek a terhesség alatti használata elsősorban az agy és a gerincoszlop fejlődésében okozhat rendellenességeket, de előfordulhatnak szívfejlődési rendellenességek is. Egyes esetekben a terhesség alatti opiáthasználat koraszüléshez vagy halvaszüléshez vezethet, összességében ezek kockázatát ezek a szerek több mint kétszeresére növelik.

A drogaddikció hatása az újszülöttre

Amennyiben az anya a várandósság alatt rendszeresen fogyaszt kábítószert, a baba is drogfüggőséggel jöhet a világra, melynek következtében már a megszületése után elvonási tünetek jelentkezhetnek nála, ezt nevezzük úgynevezett neonatális absztinencia szindrómának (NAS). A NAS elsősorban azokat az újszülötteket fenyegeti, akiknek édesanyja a várandósság alatt opiátokat használt. Az így született babák kezelése és ellátása szigorúan orvosi feladat, melynek során kórházi körülmények között igyekeznek úrrá lenni az elvonási tüneteken.

Ilyen elvonási tünetként előfordulhat:

- irritabilitás

- gyakori erős írás

- magas hang színezetű sírás

- alvászavarok

- szapora szívverés

- hasmenés és egyéb gyomor-bélrendszeri tünetek

- lassú súlygyarapodás

- hányás

- görcsrohamok

Amikor az apa fogyaszt drogot vagy alkoholt

Előfordulhat az is, hogy az apa drog- vagy alkoholfogyasztása befolyásolja a magzat állapotát. Egyelőre nem tisztázott minden részletében, hogy az apai drogozás pontosan miként hat a magzat állapotára, a gyermek későbbi fejlődésére, illetve a születési defektusok előfordulására. Vannak például arra utaló adatok, hogy azon apák gyermekei között, akik a fogamzás előtti 12 hónapban marihuánát fogyasztottak, gyakrabban fordul elő a ráknak egy ritka, izomból kiinduló formája. Ezen túlmenően az apai marihuánafogyasztását felelőssé teszik a hirtelen csecsemőhalál szindróma, azaz a bölcsőhalál gyakoribb előfordulásáért is.

A poszt első részét itt találod.

Forrás: Drug Rehab

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Szabad egy kávét? – kávé és szoptatás

Az anyáknak ne kelljen sorban állni a kávéért!

Máshol megadóztatnák az üdítőitalokat – nálunk nyitott kapukat döngetnek

Gyerekek ne vásárolhassanak energiaitalt!

Várandós vagyok és csak titokban cigizhetek

Árt-e a terhesség alatti dohányzás a babának? – beszéljünk egy kicsit a statisztika tudományáról!

Két dolgot kell megtennie az anyósomnak, hogy babázhasson

Már az állami egészségügy is szexista?

Dohányos szülők tüdőbeteg gyermekei

Füstmentes terhesség – 7 tipp a leszokáshoz

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!