A szülők jelentős része még életében nem kente be napvédő krémmel a gyerek bőrét, még a nyári hónapokban sem − derült ki egy most közzétett kutatásból, mely a szülők nap védelemmel kapcsolatos attitűdjeit mérte fel. Megdöbbentő tény, hogy minden tízedik szülő az idejét sem tudta felidézni annak, mikor védte gyereke bőrét utoljára napvédő készítménnyel.

napvédelem napsugárzás melanóma bőrrák

A napvédő készítményt még soha nem használó szülők csaknem egyharmada gondolja azt, hogy a gyerekek bőrének erre nincs is szüksége.

 

További tartalmakért kattints az Anyavilág főoldalára!

Ha tesztelni szeretnéd napvédelemmel kapcsolatos tudásodat, ide kattints!

Hogy mindent tudj a napvédelemről… − 6+6+1 jó válasz (1.)

Hogy mindent tudj a napvédelemről… − 6+ 6+1 jó válasz (2.)

Minden negyedik szülő válaszolta azt, hogy megítélése szerint lakóhelyén nem olyan erős napsugárzás, hogy ez extra védelmet tenne szükségessé. Nem sokkal kevesebben vannak azok sem, akik szerint kicsit felhős időben a napsugárzás ártalmatlan.

A felmérést egy kozmetikai cég végezte, melynek szóvivője megértéssel viseltetik a szülők iránt, akiknek elég feladatot ad a gyerekek etetése, ruházása és rendben tartása, mégis azt mondja, hogy amit a gyerekek otthon látnak, azt fogják tovább vinni – és ez igaz a napfény elleni védelemre is.

A bőrgyógyászok szerint a tavaszi hónapoktól a kora őszi hónapokig szükséges a fényvédelem annak érdekében, hogy megóvjuk magunk és gyermekeink bőrét az ultraibolya sugarak káros hatásától. Ennek azért van kiemelkedő jelentősége, mert a napfényhatásnak, illetve az abban lévő rákkeltő sugaraknak tulajdonítják a legfontosabb szerepet a leggyakoribb bőrrák, a melanóma kialakulásában. A melanóma vagy festékes bőrrák fiatalkorban az egyik leggyakoribb daganattípus, melynek kialakulásában elsősorban azokat az állapotokat tartják veszélyesnek, amikor a túlzott napfény hatására a bőr leég, azaz fájdalmasan kivörösödik, sőt akár fel is hólyagosodik. A melanóma és a napfény összefüggéseiről azt is fontos tudni, hogy a bőrünket egész életünkben élő napsugárzás hatása összeadódik, más szóval „a bőrünk nem felejt”, ezért minél több napsugárzás éri, illetve minél többször ég le, annál nagyobb a melanóma kialakulásának a kockázata.

Ezzel kapcsolatban a felmérés fontos megállapítása volt, hogy a szülők csaknem fele válaszolta azt, hogy előfordult már, hogy gyermeke bőre leégett. Az ilyen esetek körülbelül egyharmadát a szülők annak tulajdonították, hogy az erős napfény váratlanul érte őket, illetve éppen nem volt náluk semmilyen napvédő készítmény, míg a megkérdezett szülők 30 százaléka magát okolta a leégésért, hiszen elfelejtette kellő gyakorisággal újra kenni a gyerek bőrét napvédő krémmel ahhoz, hogy megakadályozza a leégést.

Az 5 és 11 év közötti gyereket nevelő szülők körülbelül 50 százaléka keni naponta a gyermeke bőrét napvédő krémmel a legmelegebb nyári hónapokban.

A napvédő készítmény kiválasztásakor a szülők több mint fele a terméktesztekre és vásárlói értékelésekre hagyatkozik, és azt a terméket választja, amelyik a legjobb minősítést kapta. Kevesebben vannak azok, akik a legismertebb – azaz a reklámokban legtöbbet látott – márkát emeli le a polcról.

A napvédő készítmények védőhatásának fontos mérőszáma a fényvédő faktor, melyet SPF-ként rövidítenek (az angol Sun Protection Factor elnevezés alapján). Ez a szám azt adja meg, hogy az adott készítmény szabályos alkalmazása mellett hányszorosára nő a bőr védelme az ultraibolya sugárzása a szemben, azaz a szokásos időnek hányszorosát tölthetjük a napon leégés nélkül. Egy felnőtt átlagosan 20 percet tud napon lenni anélkül, hogy leégne, ezt az időt egy 10-es fényvédő faktorú készítmény 200 percre, a 15-ös SPF 300 percre növeli. Viszont fontos tudni, hogy 1) az érzékeny bőrűek 20 percnél rövidebb idő alatt is leéghetnek; 2) vannak olyan gyógyszerek, melyek fényérzékenyítő hatásúak, ezek szedése mellett sokkal hamarább le lehet égni. (Az, hogy mely gyógyszerek tartoznak ebbe a csoportba, a gyógyszer dobozában található gyógyszerismertetőből kiderül.)

Ebben a felmérésben a szülők körülbelül egyharmadának fogalmam sem volt arról, mit jelent az SPF rövidítés a csomagoláson.

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

Mindent tudsz a napvédelemről? Igaz vagy hamis?

Hogy mindent tudj a napvédelemről… − 6+6+1 jó válasz (1.)

Hogy mindent tudj a napvédelemről… − 6+ 6+1 jó válasz (2.)

6 ok, amiért jó (vagy nem jó) áprilisban születni

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!