Egy cukorbeteg tinédzser nem mehetett moziba. Ennek így önmagában nem sok hírértéke van. De ha hozzátesszük, hogy a fiút a mozi tulajdonosa tiltotta ki amiatt, mert a gyerek be akarta vinni a nézőtérre a vércukoresés esetére magával hozott rágcsálnivalót és gyümölcslevet – ahelyett, hogy mindezt a mozi büféjében vette volna meg, jó borsos áron.
Ezeket a dolgokat egyébkén nem kifejezetten a mozilátogatás idejére állította össze magának, hanem mindenhová magával viszi veszély esetére.
A 16 éves Ben Weidner a cukorbetegség úgynevezett fiatalkori formájában, 1-es típusú cukorbajban szenved. Egy autósmoziba szeretett volna bemenni, amikor a tulaj, bizonyos John DeLeonardis azt mondta neki, hogy a magával hozott enni- és innivalókkal ez nem fog menni. Bár ott helyben kiderült, hogy nem a szokványos esetről van szó, amikor valaki a közeli élelmiszerboltot részesíti előnyben a mozi büféjének áraival szemben, a tulajdonos hajthatatlan volt – és maradt azóta is. Azt mondja, hogy a mozijának szigorú szabályzata van erre vonatkozóan, és ha most engedményt tenne, akkor mások is követnél Ben példáját, ő pedig komoly anyagi veszteséget szenvedne el a mozi büféjének forgalmában. „Semmi étel. Semmi ital. Ez a szabály. Sajnálom, ha a gyereknek ez szenvedést okoz, de mit mondhatnék?” – vágta oda az apának, aki Bennel és annak barátjával szeretett volna megnézni egy filmet a DeLeonardis által üzemeltetett moziban.
Ben apja, Phil Weider szerint DeLeonardis túl messzire ment a szabályok erőltetésében, hiszen a fiú nemcsak cukorbeteg, hanem lisztérzékenységben és többféle ételallergiában is szenved, tehát nagyon meg kell néznie, mit eszik és iszik. Nem azért viszik magukkal ezeket az ételeket, mert spórolni akarnak a büfén, hanem a biztonság érdekében. DeLeonardis azonban még az eset után is köti az ebet a karóhoz: „Megszegték a szabályt. Nekem nincs időm arra, hogy naphosszat a jegypénztárban álljak és megpróbáljam elmagyarázni a szabályokat a vendégeknek. A honlapunkon minden szabály le van írva. Ha valakinek nem felel meg, az ne jöjjön moziba.” Arra hivatkozik továbbá, hogy a büféjében minden kapható, többek között gluténmentes ételek is lisztérzékenyeknek is, ezért hát semmi szükség arra, hogy bármit is kívülről hozzanak be, minden megtalálható a mozi falain belül is.
És hogyan élte meg mindezt az érintett? „Rendkívül megalázó volt. Mindent megteszek, hogy úgy élhessek, mint a többiek. De az ilyen megalázó helyzetek mindig emlékeztetnek a helyzetemre.”
A sztori slusszpoénja, hogy a mozi hajthatatlan tulajdonosa, John DeLeonardis eredeti foglalkozására nézve gyermekorvos.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
Ti írtátok