Az eset még áprilisban történt, melynek szomorú végkifejlete volt, amikor Francesca Candita-Simpkins szülei kertjében találták meg felakasztva, kórházba szállították, azonban egy nappal később az orvosok halottnak nyilvánították.
A bírósági meghallgatásokon kiderült, hogy a kislány régóta önsértő magatartást tanúsított, és öngyilkossági gondolatai is voltak. Öngyilkosságához a bevezetőben már említett eset vezetett, amikor magához vett egy kést a kézműves- és rajzszertárból. Azt feltételezték, hogy azért lopta el a kést, hogy „vérszerződést” kössön egy másik diákkal, a kést azonban később megtalálták nála, és az iskolából való kétnapos kitiltás lett az eset vége. Francesca azonban nem várta meg a büntetés végét, hanem már másnap felakasztotta magát. A rendőrség később egy befejezetlen levelet talált az iskolatáskájában, amiben bocsánatot kér a családjától azért, hogy problémát okozott nekik.
A vizsgálóbíró, Lorna Tagliavini azzal vádolta Alison Rosst, az iskola igazgatóját, hogy a büntetés kiszabásánál figyelmen kívül hagyták a tinédzser lelki állapotát és korábbi mentális problémáit, holott az iskolai dokumentációban is szerepel, hogy Francesca már korábban szorongásos panaszoktól szenvedett, és tavaly novemberben öngyilkossági szándékból gyógyszerrel túladagolta magát. Azt is hangsúlyozta a bíró, hogy az iskolaigazgató nem konzultált a diáklány családjával, mielőtt meghozta a felfüggesztésre vonatkozó döntést. „Pedig Francesca nem jelentett veszélyt a többi diákra – hangsúlyozta a bírónő. – Semmi jel nem mutat arra, hogy az iskola igazgatónője bármilyen bizonyíték mérlegelt volna döntése meghozatala előtt. Ehelyett magában már előre eldöntötte, hogy Francescát márpedig pár napra kitiltja az iskolából. Mindezek alapján úgy ítélem meg, hogy jórészt az iskola hibájából történt, ami történt.”
Az eset kapcsán érdemes pár szót ejteni az iskolai felfüggesztéstől, ami például a brit iskolákban bevett gyakorlat – noha hatásossága erősen megkérdőjelezhető. A szabályok szerint fel lehet függeszteni adott időre a diákot az iskolába járás alól, ha 1) súlyosan megszegi az iskolai szabályokat, illetve 2) ha súlyosan sérül a többi diák oktatása vagy jóléte azzal, ha rendbontó társuk továbbra is az iskolában tartózkodik. A felfüggesztésnek ugyanakkor szigorú kritériumai vannak, például az első felfüggesztés időtartama nem haladhatja meg az öt napot, és az egy tanévben felfüggesztéssel töltött napok száma nem lehet több 45-nél, valamint az iskola kötelessége, hogy a felfüggesztés idejére is megfelelő feladatokkal lássa el a diákot.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
Ti írtátok